A vegetáriánus és vegán étrend világszerte egyre népszerűbb. Egyre többen választják az állati eredetű termékek mellőzését – etikai, környezetvédelmi, vagy egészségügyi megfontolásból. Ugyanakkor nem tudjuk biztosan, milyen hatásokat gyakorol hosszú távon ez az étrendi változás a szervezetre. A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) által indított COPLANT tanulmány (Cohort on Plant-Based Diets) ezt igyekszik feltárni, 6000 fő részvételével, több évtizedes kutatási időszak alatt.
A kutatás célja nemcsak a különféle növényi alapú étrendek – vegán, vegetáriánus, peszkateriánus – és a vegyes étrend összehasonlítása, hanem annak vizsgálata is, hogy ezek miként befolyásolják a csontozatot, az anyagcserét, az agyműködést vagy a környezeti terhelést. A résztvevők mobilalkalmazás segítségével követhetik nyomon napi táplálékbevitelüket, így a kutatók pontos képet kapnak a jelenlegi étkezési trendekről, beleértve a modern húspótló termékek hatását is.
Cornelia Weikert professzor, a BfR szakértője szerint a hús elhagyása önmagában nem jelent automatikusan egészségesebb étrendet. Sőt, a növényi étrend is lehet kiegyensúlyozatlan, különösen, ha erősen támaszkodik a feldolgozott élelmiszerekre. A húsban és halban gazdag tápanyagok – például B12-vitamin, jód, vas – hiánya súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem pótolják megfelelően.
A COPLANT kutatás eddigi megállapításai szerint a vegán étrendet követők jódszintje alacsony, és a csontsűrűségük is rosszabb, mint az állati eredetű ételeket fogyasztóké. Érdekesség, hogy a B12-vitamin hiányát gyakrabban mutatták ki vegetáriánusoknál, mint vegánoknál – ami arra utal, hogy a vegánok tudatosabban figyelnek a pótlásra.
A kutatásban külön figyelmet kapnak az olyan veszélyeztetett csoportok, mint a gyermekek, a várandós nők és az idősek, hiszen esetükben a táplálkozási hiányosságok különösen súlyos következményekkel járhatnak. A hosszú távú cél, hogy a kutatási eredmények révén új, tudományosan megalapozott táplálkozási irányelveket alakítsanak ki, amelyek segítenek eligazodni a növényi étrendek egyre szélesebb és változatosabb világában - idézi a kutatást az Agroinform.
Nem minden fekete vagy fehér, ami az egészséges étkezést illeti. A dolgok olykor sokkal bonyolultabbak, mint azt az aktuális táplálkozási trendek, vagy a hagyományos tanácsok sugallják. Amikor például lebeszélik a cukorbetegeket a gyümölcsök fogyasztásáról az egyik legfontosabb ételcsoportot menesztik az étrendjükből. Azokat az élelmiszereket, amelyek nélkülözhetetlenek a gyógyulásukhoz, illetve a szervezetük betegségmentesen tartásához. Ezeket a gyümölcsöket például bátran fogyaszthatják a cukorbeteséggel élők is.
Az áfonya, a málna, a szeder (összefoglaló nevükön bogyós gyümölcsök) tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és vitaminokkal, miközben természetesen alacsony a cukortartalmuk. A bennük található rostok lassítják a cukrok felszívódását, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet és nem követelnek túl sok inzulint.
A szamóca magas rost- és polifenoltartalma révén pozitívan befolyásolhatja az étkezés utáni vércukorszintet, magyarán megakadályozza a vércukorszint ugrándozását.
A rostokban, és antioxidánsokban gazdag alma természetesen segít a vércukorszint szabályozásában, polifenoltartalma pedig fokozza az inzulinérzékenységet. A legszerencsésebb héjastól fogyasztani, mivel a legfontosabb vegyületei közvetlenül a héj alatt bújnak meg. Gyümölcslevet viszont nem ajánlott fogyasztani.
Az alacsony kalória-, ellenben számottevő vitamin-, rost- és antioxidáns-tartalmú citrusok (narancs, citrom, mandarin) kiváló választás a cukorbetegeknek.
A nyers diófélék csak úgy dúskálnak a földi kincsekben. És nemcsak a vércukorszint görbe laposításában segítenek ám, hanem jótékonyan hatnak a vérzsírszintekre, visszaszorítják a gyulladást, így erős a védőhatásuk a szívbetegségek ellen.
Csak azt kell szem előtt tartani, hogy valódi gyümölcsöket fogyasszanak, és ne készítményeket, valamint hogy mértékletesen tegyék.
Amit viszont ne fogyasszunk: banán, szőlő, ananász, aszalt gyümölcsök - írtuk néhány napja.
