Gyakran olyan ennivalókat sorolnak a „nyugati étrend” kategóriába, amelyek magas feldolgozottságúak, sok bennük a cukor, só és zsiradék. Ilyenek például a gyorsételek és számos közkedvelt fogás, mint a bő zsírban sült, panírozott szeletek, de még a lángos is. Rendszeres fogyasztásuk kedvezőtlen hatású az egészségre, különösen hosszú távon.
Azt vizsgálták a svéd Karolinska Intézet (KI) kutatói, hogy a nyugati étrend által okozott elhízás miként hat a hasnyálmirigyre. Különös figyelmet fordítottak a hasnyálmirigy-szigetek (Langerhans-szigetek) apró vérereire. Ezek a sejtcsoportok olyan fontos hormonokat, köztük inzulint termelnek, amelyek szabályozzák a vércukor-anyagcserét és fenntartják a glükóz-egyensúlyt.
„Bár a szigetsejtek véredényeinek rendellenes változása rejtett folyamat, mégis jelentős a szerepe abban, hogy elhízás nyomán glükózintolerancia léphet föl. Ez a rendellenesség véglegessé is válhat, ha nem tesznek ellene időben” – emeli ki a tanulmány vezető szerzője, Per-Olof Berggren professzor.
Márpedig a glükózintolerancia azt jelenti, hogy a vércukorszint magasabb a normálisnál, bár még nem éri el a diabétesz szintjét. Lényegében a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatát jelzi.
Nagy zsírtartalmú nyugati étrendet kaptak a kísérleti egerek, ettől 12 hét elteltével meghíztak és glükózintoleranciát fejlesztettek ki. Szerkezetileg rendellenessé váltak a szigetsejtjeik véredényei: megvastagodott az érfal és csökkent a véráramlás. Többé nem reagáltak egy igen fontos fehérjére, amely döntő szerepet játszik az új véredények kialakulásában, de a meglévők növekedésében és túlélésében is. Ez az úgynevezett vaszkuláris endoteliális növekedési A-faktor, röviden VEGF-A.
Bár a szigetsejtek továbbra is termeltek inzulint, a károsodott erek lassították annak bejutását a véráramba, ami hozzájárult a magas vércukorszinthez. Ráadásul amikor az egerek 24 héten át ismét egészséges étrenden éltek, a problémák zöme nem múlt el. Az erek továbbra is rosszul reagáltak a VEGF-A -ra, így a hasnyálmirigy-szigetek szerkezete rendellenes maradt – és az inzulin felszabadulása továbbra is késleltetett volt.
Közben a kutatók azonosítottak egy molekulát (aPKC: atipikus protein-kináz C), amit túlaktivizált a nagy zsír- és cukortartalmú étrend. Ez az, ami blokkolta a VEGF-A jelátvitelét, és így akadályozta az erek egészséges működését.
Megjegyzendő, hogy a kísérletben csak hím egereket használtak, így talán más hatások jelentkezhetnek a nőstényeknél. És ami még fontosabb: bár a kis rágcsálók most is jó kutatási modellnek bizonyultak, az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók teljes mértékben ránk, emberekre.
Összefoglalva: a tanulmány szerint az elhízás tartósan károsíthatja a hasnyálmirigy-szigetek véredényeit. Így az inzulin késleltetett felszabadulása változatlan maradt – az étrendváltás és súlycsökkenés dacára. Eszerint a korai beavatkozás döntő fontosságú, mivel a károsodás véglegessé válhat és diabétesz alakulhat ki. Egyúttal új terápiák előtt nyílik tér, amikkel talán megőrizhető lesz az egészséges inzulintermelés.
Aki pár napig gyorséttermi menün él, nyilván inkább az alakját félti, mintsem az emlékezőkészségét. De egy új tanulmány szerint már néhány fast food menü is képes megzavarni agyunk memóriaközpontját.
„Bár tudtuk, hogy az étrend és az anyagcsere kihat az agy egészségére, arra nem számítottunk, hogy egy specifikus agysejtcsoportot találunk, amely igen gyorsan károsodott a magas zsírtartalmú, noha csak rövid távú étrendtől” – mondta Juan Song professzornő az Észak-karolinai Egyetem (UNC) Idegtudományi Központjából.
Szerencsére néhány normális étkezés vagy szakaszos böjt után újra normálisan működtek az érintett sejtek (a hippokampusz CCK interneuronjai).
Olvasd el ezt is!
