Mára eltűnt a galambhús a magyar konyhákból, a hazai csúcsgasztronómia azonban ismét felkapta

Eltűnt a galambhús a magyar gasztronómiából az elmúlt évtizedekben, a közelmúltban azonban ismét felfedezték maguknak a hazai luxuséttermek. A húsgalambok kereslete külföldön viszont most is nagy, és itthon is növekszik a népszerűsége, éppen ezért Magyarországon ismét beindult a madarak tenyésztése.


Évtizedek után lendülhet fel a húsgalamb piaca

A hazai húsgalamb-tenyésztés 30 éves lemaradását próbálja behozni Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza. A magyar tenyésztésű galambokat éppen ezért népszerűsítik a hazai éttermek mellett például Dubajban is. Itthon már sikerült elérniük, hogy neves magyar séfek feltegyék az étlapjukra a galambhúsból készült ételeket, az átlag magyar konyháját azonban még nem hódította vissza a húskülönlegesség – írja az Agrárszektor.hu.

A 80-as évekig más volt a helyzet: jobban fogyott a vasban, magnéziumban és vitaminokban meglehetősen gazdag galambhús, ami például a csirkehússal szemben vörös húsnak számít.

„Már a vidékiek sem túl nyitottak, sok macerával jár a megpucolás és az előkészítése, ezért leginkább a kész vagy félkész termékeket részesítik előnyben. Ilyenkor csak be kell tenni a sütőbe vagy a serpenyőbe, és ugyanazt az ízharmóniát érhetik el, mint az éttermekben. Efelé megy el a társadalom, nem az önellátás felé – ez persze nem csak a galamb esetében igaz”

- vélekedett a szakember, aki hozzátette azt is, hogy sok országban viszont egyre nagyobb népszerűségnek örvend a galambhús.

Így jön ki a matek

2500-3000 forint körül alakul a húsgalamb kiskereskedelmi ára a feldolgozottságától függően jelenleg Magyarországon, ami nagyjából egy 45-50 dekás termék költsége. A félig feldolgozott, például a szuvidált galambhús talán a legkelendőbb, ami sütőben vagy olajban 5 perc alatt elkészülhet – nyilatkozta Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke.

A szakember emellett arról is említést tett, hogy meglátása szerint azért szűnt meg a kereslet idehaza a galambhúsra, mert a piac igényelte volna az iparág fejlesztését, ez azonban évtizedekig nem valósult meg. 2018 decemberében viszont elindult a Szárnyaló gazdaság - Nemzeti Húsgalamb Program, ami fellendülést hozhat az ágazat számára, hiszen anyagi és szakmai segítséget is biztosít a gazdáknak a galambtenyésztéshez.

„15 ezer galambunk van, ezeket neveljük, és az a tervünk, hogy ezt 25-30 ezerre növeljük. Készül egy nagy vágóhídfeldolgozó, ha megépülne, akkor oda is szeretnénk 60-70 ezer párt”

- erről már Barabás János beszélt a portálnak. A véleménye szerint jelenleg nem jelentős sem a madár kereslete, sem pedig a kínálata. Ennek egyik oka, hogy a korábban preferált, itthon eddig fellelhető húsgalambfajták nem elég piacképesek manapság, ezért ők is Franciaországból hoztak prémium minőségű galambokat, leginkább már azokat tenyésztik.

Görbeházán épülhet ki a vertikum

Görbeházán terveznek jelenleg felépíteni egy, a húsgalamb feldolgozásához szükséges vágóhidat és feldolgozó üzemet, egy új tenyésztőtelepet, valamint egy takarmánygyárat is. A telepet ráadásul úgy tervezik, hogy a velük társuló tenyésztőket is képes legyen kiszolgálni.

„Azt gondolom, hogy ez egy kitörési pont lesz. Véleményem szerint gazdaságosabb termelni, mint például csirkét vagy sertést. Főleg most. Ebből hiány van Európában és a világon is. Nem csinálja szinte senki sem, és mindig olyan kell csinálni, amit más nem”

- fogalmazott a galambász.


The Conversation

Ne hagyd ki!