Baromfitermékek.
Forrás: Shutterstock

Szárnyal a hazai baromfi(ipar)

Hatalmas külkereskedelmi többletet tud felmutatni a hazai baromfiipar idén amellett, hogy jelentősen csökkent a baromfitermékek behozatala az országba. Az ágazat mutatói sokat javultak, azonban néhány igen súlyos problémával is szembe kell néznie a szektornak.


Jelentős exporttöblet a baromfikereskedelemben

Pozitív hírek érkeztek a hazai baromfiágazatról: amíg az év első 9 hónapjában több mint 10 százalékkal csökkent az Unió (EU27) baromfihúsexportja, addig itthon az iparág ellenkező utat járt be. Mintegy harmadával emelkedett a kivitelünk az év első 8 hónapjában, mialatt a behozatalunk több mint ötödével csökkent. A 168 ezer tonnát kitevő baromfihúsexportunk legnagyobb célállomásai Románia (23 ezer tonna), Bulgária (17,5 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna), Szlovákia (13 ezer tonna) és Ausztria (12,5 ezer tonna) voltak. Az 44 ezer tonnát elérő importunk túlnyomó része pedig Lengyelországból (14 ezer tonna), Romániából (11,5 ezer tonna), Hollandiából (5 ezer tonna) és Ausztriából (5 ezer tonna) származott ugyanabban az időszakban az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információi alapján. Az adatokból látszik, hogy a baromfihús-kivitelünk több mint négyszerese volt a behozatalunknak 2021 január elejétől augusztus végéig.

A hazai baromfihús ára emellett 5-11 százalék közötti növekedést mutatott az év első 46 hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. A hús drágulásának egyik legfontosabb oka lehet a takarmányárak mintegy 30 százalékos növekedése, ami a vágóbaromfi-előállítás költségeit megközelítőleg 20 százalékkal emelte. Az előrejelzések szerint a baromfihús a következő évben is tovább drágulhat, amíg a takarmányárak kissé mérséklődhetnek, de továbbra is magasan maradhatnak – áll az Agrárszektor.hu cikkében.

A magyar vágópulykaipar helyzetén azonban némileg rontott a pandémia időszaka, 10 százalékos visszaesés tapasztalható a tavalyi mennyiséghez képest.

Megéri beszállni?

A Haszon.hu itt írt róla november közepén, hogy Magyarország az EU nyolcadik legnagyobb baromfihús-termelő tagországa, 4 százalékos részesedéssel. A hazai baromfiágazat fajtakínálata változatos, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A magyar baromfiágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 10 százalékát, az állattenyésztésnek pedig csaknem 28,7 százalékát tette ki 2020-ban. A baromfihús-önellátottság (132 százalék) kiemelkedő, az exportorientáltság erős, az ágazat 50-60 ezer embernek ad munkát.

A világ baromfihústermelése dinamikusan nőtt a világban a koronavírus-járványt megelőzően, és a várakozások szerint a következő évtizedben is hasonlóképpen gyarapodhat. Az OTP Agrár szakértői is megvizsgálták, hogy a magyar baromfiágazat hogyan válhat e tendencia nyertesévé.

A szakértők ajánlása szerint a piaci lehetőségek kihasználása, a baromfi termékpályák fejlesztése érdekében racionális támogatási rendszert kell működtetni, amelynek segítségével erősödhet és bővülhet az ágazati szereplők együttműködése. Az ágazat versenyképességének javítása fejlesztéseket igényel, amelyekben kulcsfontosságú a klímaadaptáció, a megfelelés a környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek, a genetikai potenciál kihasználása és a méretgazdaságosság.

Stratégiai cél a nemzetközi versenyképesség javítása, ebben fontos eszköz az összehangolt értékesítés biztosítása. Afrikában az olcsóbb tömegtermékekkel, Ázsiában a csirkeszárnnyal és csirkelábbal, Észak-Amerikában az elősütött és előkészített baromfihússal lehetne érvényesülni. A lehetőségek kihasználásához komoly árualapra is szükség van, ami az üzemméretek növelésével és a piaci szereplők együttműködésének erősítésével teremthető meg.

Azonban a zöldmezős telepi beruházások megtérülését vissza nem térítendő támogatás nélkül modellezve megállapítható, hogy a nemzetközi szinten is korszerűnek számító üzemek létesítése nem térül meg 10 éven belül egyik szakágazat esetében sem. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a mérethatékonyság kiemelten fontos a baromfiiparban, aminek igen komoly befektetett tőke igénye van. A hazai legnagyobb baromfifeldolgozóhoz hasonló színvonalú vágó- és daraboló üzem zöldmezős beruházása jelenlegi áron becsülve körülbelül 68 milliárd forintba kerül. Ennek vállalati szempontból vizsgált megtérülésére a jelenlegi gazdasági környezetben 40 százalék alatti támogatási intenzitás mellett nem számíthatunk, míg 50 százalékos támogatási intenzitás mellett a beruházás a 8. évben térül meg és 9,3 százalék belső megtérülési rátával bír.

Azért gond is akadnak

A sok jó hír mellett néhány problémával is szembe kell néznie a szektornak. Ahogyan korábban azt már említettük, a takarmányárak mintegy 30 százalékkal növekedtek a közelmúltban, ami átlagosan 20 százalékkal emelte meg a vágóbaromfi-termékek előállítási költségét. Az iparág másik legégetőbb problémája ezen kívül a H5N1-madárinfluenza járvány.

November közepén itt írtunk arról, hogy két, egymástól független és nagy távolságra lévő baromfigazdaságban is kimutatták a madárinfluenza H5N1-es típusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A hónap végén pedig ebben a cikkben foglalkoztunk azzal a hírrel, hogy a vírus terjeszkedése miatt újabb 34 ezer szárnyas leölése vált elkerülhetetlenné idehaza.

Az Európai Unió igen szigorú szabályokhoz köti a H5N1-es megfigyelési körzetekben tartott állatokból származó friss baromfihús és hústermék EU-s tagállamokba szállítását. Általános alapelv a nemzetközösségben, hogy madárinfluenza-járvány esetén csak akkor engedélyezhető baromfitermékek szállítása a megfigyelt területekről más EU-s országokba, ha „kockázatértékelés alapján a járványügyi helyzet azt lehetővé teszi". Az erre vonatkozó jogszabályokat az érdeklődők a Nébih honlapján itt olvashatják.

The Conversation

Ne hagyd ki!