A jelenleg zajló folyamatok a tejágazatban sok szereplő fennmaradását veszélyeztetik. Erre hívta fel a figyelmet a Tej Terméktanács a mai közleményében. Valóban ekkkora a baj? Vagy van megoldás?

Már-már kétségbeesett sajtóközleményt adott ki a Tej Terméktanács. "Hazai viszonylatban a tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek - különösen a takarmányozás - drasztikus növekedése nap mint nap igen súlyos kihívást jelent" - írják. A cikkünkben idézünk a közleményből, valamint az OTP Agrár szakcikkét is szemlézzük, melyben hosszú távú javaslatokat fogalmaznak meg az ágazatról.

"Mi, tejtermelők hosszú távon ki akarjuk szolgálni a feldolgozókat és a lakosságot is. Tesszük ezt hivatástudatból, megfeszített erővel, jelentős források bevonásával és fejlesztések megvalósításával, ugyanakkor a munkaerő megtartás és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, a hatékonyság növekedését célként magunk elé tűzve. Az elmúlt egy évben a tejtermelés során felmerülő költségek szinte minden elemét érintő ilyen gyors és kíméletlen emelkedésére azonban még nem volt példa, ami az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok működését teljes mértékben ellehetetleníti. A folyamat a jelenlegi előrejelzések alapján megállíthatatlannak tűnik, így a tejtermelő gazdaságok helyzete napról-napra romlik. A tejtermelők nem csak a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését jelzik tömegesen, de mára már szinte lehetetlen megbízható állatgondozót és fejőházi munkaerőt is találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz feladatokat. Tarthatatlan, hogy a könnyű-, a nehéz- és pl. az elektronikai ipar munkaerő elszívó hatása miatt külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni a munkaerő biztosítása érdekében."

A szervezet tanácsai

"A nyerstej ár az input költségek drasztikus változása miatt már az idén sem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége fél éven belül 15-20 Ft-tal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy az átlag önköltség 125 Ft/kg (35 cent/kg) ár fölé emelkedik. A jelenlegi felvásárlási átlagár 110 Ft/kg" - áll a Terméktanács közleményében.

De mit lehet tenni? "A tejtermelők tisztán látják, hogy az összefogás erejét kihasználva nagyobb hatékonysággal tudnának termelni. A termelői csoportokban és szervezetekben, az összefogásban rejlő lehetőségek valamelyest mérsékelni tudnák a takarmánypiac és az input anyag kereskedelem áremelkedéséből fakadó veszteségeket. Ezen összefogásokból és hatékonyság javító intézkedésekből sem lehet azonban stagnáló felvásárlási árak mellett közel 50%-os költségnövekedést kigazdálkodni! Ezért a tömeges állatkivágások elkerülése érdekében az alábbi azonnali lépések szükségesek!" A Terméktanács hét pontban foglalta össze javaslatait:

1. A tejtermelői támogatások teljes összegének előlegként történő mielőbbi kifizetése.

2. Az állatjóléti támogatási jogcím mértékének megemelése, visszamenőlegesen a 2021-es évre vonatkozóan is.

3. A beruházási támogatások részét képező állatlétszám- és munkaerőmegtartási kötelezettség enyhítése. A pályázatokban a megemelkedett költségek elismerése, vagy részbeni megvalósítás lehetősége.

4. Kedvezményes kamatú, állami garanciavállalás mellett biztosított forgóeszközhitel lehetőségek mielőbbi meghirdetése.

5. A folyadéktej feldolgozást, illetve verseny- és exportképes, minőségi feldolgozott termékek előállítását elősegítő feldolgozóipari beruházások támogatása, az elbírálások, kifizetések felgyorsítása.

6. A Tej Terméktanács 2021. július hó 1. napján Nagy István miniszter úrnak megküldött levelében kezdeményezett törvénymódosítási javaslatok gyors hatályba léptetése, amelyek a kiegyensúlyozott piaci viszonyok fenntartását célozzák.

7. A termelők érdekérvényesítő képességének erősítése érdekében a jelenleg nem támogatott termelői szervezetek működésének támogatása.

Van kiút: így lehet sikeres a tejágazat

Bár a tejtermékek iránti világpiaci kereslet erőteljesen növekszik, és az Európai Unió 2015-től megszüntette a termelést korlátozó kvótarendszert, a szigorodó környezetvédelmi előírások és korlátozások valószínűleg fékezni fogják az ágazat fejlődését - áll az OTP Agrár szakértőinek legfrissebb cikkében Az is nyilvánvaló, hogy az iparág jelenlegi jövedelem-stabilitását biztosító uniós támogatási rendszer hosszabb távon nem tartható, így a gazdálkodóknak egyre inkább ki kell használniuk a hatékonyság növelésére esélyt kínáló lehetőségeket. Ez biztosíthatja, hogy a telepek méretét és a meghatározó gazdaságok termelési színvonalát tekintve helyzeti előnyben lévő Magyarország ne vesztesként élje meg az előttünk álló változásokat.

A globális előrejelzések szerint – a 2017-2019 közötti átlaghoz képest – 2029-re 23 százalékkal bővül a friss tejtermékek fogyasztása, így évente átlagosan 400 ezer tonnával nőhet az uniós export, megőrizve a kontinens vezető pozícióját a piacon.

A magyarországi tejtermelés alapja a tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból jól kézben tartott tehénállomány, amelyben az ellenőrzött tejtermelő jószágok aránya kiemelkedő. A hozamok uniós összehasonlításban magasak, a tej beltartalmi értékei azonban valamivel gyengébbek (kisebb zsír- és fehérjetartalom). A technológiai háttér az elmúlt években számottevően megújult, a tejelő tehenek úgynevezett életteljesítménye azonban továbbra is alacsony. Emellett az sem kedvez a tejtermelőknek, hogy – részben makrogazdasági tényezők miatt – a nyerstej előállításának magyarországi önköltsége a nemzetközi versenytársakhoz mérten akár 20-25 százalékkal is magasabb lehet.

A hazai feldolgozók gyártóvonal-kapacitáskihasználtsága jelentősen elmarad a lehetőségektől. Az pedig a teljes tejpiacot sújtja, hogy a magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét, az egy főre jutó éves tej- és tejtermékfogyasztásunk pedig jelenleg az EU fejlett országaiénak csupán 55-60 százalékát teszi ki. Ráadásul ezt a zsugorodó piacot az indokoltnál jóval nagyobb mértékű és növekvő arányú importáruval látják el.

​Kitörési pontok

A fő cél változatlan: a hazai tejtermelő és feldolgozó ágazat versenyképességét hátráltató körülmények megszüntetése, a termelési hatékonyság javítása, az innováció, valamint a termelői szerveződések és együttműködések erősítése a rendelkezésre álló nemzeti és uniós támogatások igénybevételével. Ez jól hangzik, de nem árt az óvatosság. Az előttünk álló időszakban elérhető jelentős támogatások ugyan növelik a beruházási kedvet, viszont elhomályosíthatják a kockázatokat, különösen a feldolgozóknál tervezett fejlesztéseknél. Mit ér egy nagyszabású beruházás, ha az ott előállított terméknek nem lesz piaca?

A támogatások odaítélésénél ezért szükséges kiszűrni a felesleges kockázatokat, amit hatékonysági indikátorok meghatározásával és számonkérésével tehetünk meg, valamint célszerű a kormányzati ágazati fejlesztési programokban kapacitáskorlátokat alkalmazni.


The Conversation

Friss

Fotó: KITE Zrt.

Kérdése van a precíziós pályázattal kapcsolatban? Ez a videó segít!

Az idei évben az agráriumot talán leginkább megmozgató tényező a precíziós pályázatnak is nevezett a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása volt. A jelentős mennyiségű támogatást ígérő pályázat azonban sok kérdést is szült.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!