Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Állattenyésztési Tanszékén négy tejhasznosítású, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta tenyésztésének szervezését végzik, ezek a fajták ugyanis feltételezhetően A2-es tejet termelnek.
„Genetikai kutatásaink az elmúlt időszakban új területtel bővültek. A megkezdett vizsgálatok célja, hogy felmérve és igazolva, meghatározzuk az A2-es tejet adó szarvasmarha fajtákat. Bízunk benne, hogy a potenciális fogyasztók számának bővülésével növelhetjük a tejfogyasztást. A tejipart is megmozgatta ez az innováció, és hatása már regionális szinten is érezhető. Intézményünket több partner szarvasmarha-, illetve tejtermelő vállalkozás megkereste, hogy vizsgáljuk meg állományukat" – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Béri Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék egyetemi docense.
A kevesebb több?
A jelenlegi laboratóriumi vizsgálatok középpontjában az angol jersey fajta áll, amely a holstein-frízhez képest ugyan kevesebb tejet ad, azonban zsír és fehérje összetétele sokkal jobb, és az első eredmények alapján A2 -es tejet termel.
„Kutatások igazolták, hogy az A1-es tej fogyasztóinál az emésztés során béta-kazomorfin (BCM7) szabadul fel, amelynek lebontásához azonban nem mindenki rendelkezik megfelelő enzimmel, így ez gyulladásos folyamatokhoz vezethet. Az A2-es tej nem tartalmazza ezt a fehérje típust, így nem okoz emésztési problémákat. Kutatásunkban az állományból begyűjtött fülporc minták segítségével más genetikai jellemzők mellett meghatározhatjuk, hogy az adott egyed az A1-es vagy az A2-es típushoz tartozik-e. Az esetleges problémákat okozó fehérje megjelenése egy genetikai módosulás, mutáció következménye, így a régebbi szarvasmarha fajtáknál nagy valószínűséggel nem jelenik meg. A holstein-fríz meghatározóan A1-es tejet állít elő, azonban vannak olyan egyedek, amelyek a „szupertej" elválasztására is képesek. A mesterséges termékenyítésben résztvevő, A2-es típust örökítő tenyészbikák szelektálásával és felhasználásával a holstein-fríz fajtánál is előnyösen változhat a tejfehérje-összetétel. Mivel egy apaállattól akár több százezer utód is származhat, a megfelelő bikák kiválasztásával gyors eredményt érhetünk el" – fejtette ki az egyetemi docens.
Itthon tartani a fejlesztést
A mintákat jelenleg Kanadában elemzik, de a technikai feltételek helyben is adottak. A kutatók a közeljövőben szeretnék elérni, hogy a molekuláris genetikai vizsgálatokat a DE MÉK laboratóriumában végezzék el.
„A Debreceni Egyetem mint multidiszciplináris tudásbázis önállóan kezdett ebbe a vizsgálatba, de reméljük, hogy pályázati források bevonása után lehetőségünk lesz a kutatások kiterjesztésére. Bízunk benne, hogy az egyetem laboratóriumában elvégzett vizsgálatok tanúsítványként szolgálhatnak a szarvasmarha-tenyésztők számára az állományuk által termelt tej fehérjeösszetételének igazolására" – hangsúlyozta Béri Béla.
Forradalmi lehet az eredmény
Az egyetemi docens szerint a magyar tejipar is figyelemmel követi a vizsgálatokat, és az A2-es tej forgalmazásáról is egyeztetnek a szereplők. A „szupertej" olyan forradalmi újítás a tejtermelésben, amely egyes nemzetközi vállalatok számára, a vezető hightech cégeket meghaladó tőzsdei nyereséget generált.
„Magyarországon alacsony a tejfogyasztás, a kutatásunk célja, hogy fellendítsük ezt a piacot. Az A1- es és az A2-es tej is kiváló bioaktív anyagokban gazdag élelmiszer, az utóbbi megjelenése azonban lökést adhat a tejipari szektornak és reményt jelenthet azoknak a fogyasztóknak, akik eddig kókusz, mandula, vagy egyéb növényi alapú tejet voltak kénytelenek inni. Ezt követően talán ők is tehéntejet önthetnek a kávéjukba" – az egyetemi docens.
