Akik már 20 éve átálltak a bióra
Fotó: Dobosi Birtokközpont

Akik már 20 éve átálltak a bióra

AZ EU egyre inkább a bio felé tereli a termelőket – és itthon is egyre többen vannak, akik már meg is érkeztek. A szentantalfai Dobosi Birtok az elsők között volt, amelyek tanúsítványt is kaptak az ökológiai gazdálkodásról. Átállásról és gazdaságosságról is kérdezte a Haszon Agrár magazin Dobosi Győzőt, cégvezetőt.


Haszon Agrár: Hogyan és miért döntöttetek a bio mellett?

Dobosi Győző: 2000-ben döntöttünk amellett, hogy átállunk bioművelésre. Azt láttuk akkor, hogy ez nem jelentene számunkra egy olyan nagyságrendű változást, amely fenekestől felforgatná az életünket; a másik ok pedig abban keresendő, hogy célunk volt a szőlőt minél természetesebben művelni. Egy nagy tradíciókkal rendelkező családi borászat vagyunk, ahol számunkra már 20 évvel ezelőtt sem az volt a cél, hogy meghatározzunk olyan mutatókat, hogy rövid távon mennyire tudjuk a termést maximalizálni. Akkor olyan 15 hektárnyi ültetvényünk volt, ahol 7 területről két különálló táblát kezdtünk el bióban megművelni, majd 2006-ban álltunk át az egész területünkkel.

Ekkor már tisztán láttuk, hogy ez fenntartható lesz hosszú távon is, valamint, hogy mindazt, ami egy jó bor előállításához szükséges, egy bio is le tudja termelni.

Nálunk nem a mennyiségen van a hangsúly, mint mondjuk egy 600 forintos bor előállításánál. A minőségi borok piacán elengedhetetlen, hogy jó alapanyaggal dolgozzunk, és itt azt vettük észre, hogy maximum 10%-os terméskiesésünk lehet a bio miatt.

H. A.: Hogyan változtatta meg ez a ti életeteket?

D. Gy.: Fenntarthatóbbá vált az egész birtok, rovarölő szert máig sem használunk. Ráadásul azt vettük észre, hogy ahogy eltűntek a vegyszerek a területről, úgy jelent meg minden egyes kártevő természetes ellensége is a szőlőben. Nincsen olyan mértékű kárunk, hogy azon gondolkozzunk, nekünk ebbe bele kell avatkozni. Mivel nem lehet felszívódó szereket használni, csak kontaktszereket, a beszállítóink is már így jönnek hozzánk, velük közösen konzultálva döntjük el, mit használjunk.

Nincs műtrágya vagy gyomirtó. A szőlő esetében a bióra való átállás három év a bejelentéstől számolva, illetve az ellenőrzéstől kezdődően a harmadik év lesz bio – addig nem írhatjuk rá a borokra sem.

Egyébként annak idején ez is ok volt az átállásra. Mert ha a bio működőképes a piacon, akkor nekünk már van 3 év előnyünk azokkal szemben, akik csak ezután jönnek.

H. A.: Milyen anyagi vonzattal jár ez a fajta szőlőtermesztés?

D. Gy.: A borászoknál örök kérdés az árazás, áremelésnél mindig előfordulhat, hogy az ember elveszít néhány vevőt. Ugyanakkor mások meg azt mondják, hogy ezt a minőséget nem bióként is drágábban veszik meg.

Érdekes kérdés az is, hogy amit kifizet az ember egy üveg borért, abból mennyi fedezi a szőlő árát.

Ha ez utóbbi 10%-kal többe kerül, akkor az összterméken nem jelenhet meg ugyanennyivel, hiszen a göngyöleg – címke, kapszula, dugó és hasonló – alapvetően jelenleg 400 forint körül mozog, ami nem változik attól, mert a termék bio. Összegezve azt mondanám, hogy számunkra pluszköltséget nem igazán jelent, illetve azt a mintegy 10%-ot akkor tudtuk érvényesíteni.

Ne hagyd ki!