Itt a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés.
Még várnunk kell a nagyobb csapadékra
Az előttünk álló egy hétben is számos időjárási front vonul át fölöttünk, így változékony, gyakran szeles időben lesz részünk. Jelentős mennyiségű, országos csapadékra továbbra sincs kilátás, de kisebb mennyiség minden nap várható valahol. Éjszakánként főként havazás, havas eső, míg nappal havas eső, eső, zápor lesz a jellemző. Összességében a jövő hét közepéig 5-10 mm csapadék várható, tartós hótakaró kialakulása a gyakori hőmérsékletingadozások miatt nem valószínű. A nyugati, északnyugati szelet pénteken és vasárnap sokfelé kísérik erős és viharos széllökések. Hétfőn lesz a legkevésbé szeles az idő, a többi napon is sokfelé megélénkül, főként a Dunántúlon megerősödik a szél. A szeles napokon és területeken enyhébb időre van kilátás, pénteken és vasárnap a legtöbb helyen hajnalban sem hűl fagypont alá a levegő, napközben pedig 5-10 fok lesz a jellemző. Szombaton és a jövő hét első felében reggelente -1 és -6 fok között alakul a hőmérséklet, napközben pedig 3-8 fok körül alakulnak a maximumok, de északkeleten ennél hidegebb, míg délnyugaton melegebb is lehet – írja a met.hu.
Ilyenek voltak a megelőző napok
A mögöttünk álló egy hétben jellemzően északnyugati áramlással több időjárási front is átvonult fölöttünk, melyekből az ország túlnyomó részén csak kevés csapadék hullott. A Dunántúlon és az Alsó-Kiskunságban esett 2-5 mm, a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúlon többfelé 5-11 mm, így ezeken a tájakon több centiméteres hótakaró is ki tudott alakulni, míg az ország keleti, északkeleti felén semmi, vagy csak igen kis mennyiségű csapadék hullott. A Tiszántúlon előforduló hó többnyire korábbi havazásból származik. Összességében azonban az ilyenkor szokásosnál szárazabb időjárás jellemezte nem csak az elmúlt hetet, hanem az egész januárt, az ország túlnyomó részén mind a 10 napos, mind a 30 napos csapadékmennyiség elmarad a sokéves átlag értékeitől. A talajok nedvességgel való feltöltődése, ami az idén amúgy is későn kezdődött, januárban lelassult, többfelé le is állt, pedig a mélyebb rétegek feltöltődéséhez a délnyugati országrész és az északkeleti határszél kivételével még sok csapadékra lenne szükség. Az elmúlt hét az ország nagy részén 1-2 fokkal hidegebb volt az ilyenkor szokásosnál, csak a szelesebb északnyugat-dunántúli tájakon volt kissé enyhébb az idő. A minimum hőmérsékletek a legtöbb napon fagypont alatt alakultak, kedden volt a leghidegebb, amikor többfelé -10 fok alá hűlt a levegő. Nappal többnyire fagypont fölötti értékek voltak jellemzőek, a szelesebb napokon és tájakon volt melegebb, míg keleten, északkeleten a hét első napjaiban egész nap 0 fok alatt maradt a hőmérséklet. A legtöbb helyen a talajok felszín közeli rétege is fagyott állapotban van, bár a Dunántúl nagy részén csak a felső néhány centiméter fagyott, míg a hóval nem borított keleti tájakon többfelé 20 centiméternél is mélyebben át van fagyva a talaj.
Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra
Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak. A télen eddig nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat, a repce, az őszi árpa és búza is kellően megerősödött az ősz folyamán, a kultúrák kedvező képet mutatnak. A fagyos, így sármentes időt kihasználva néhol még az elmaradt szántást ezekben a napokban pótolták.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január első kétharmada viszont száraz időt hozott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 40-60 mm-rel, északnyugaton 70-80 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták.
