Visszatér a fagy

Véget ér a téli tavasz és visszatér a hideg idő a következő hét napon. Komoly éjszakai fagyokra és gyakran napközben is fagypont körüli hőmérsékletekre lehet számítani.



Visszatér a tél

Az előttünk álló egy hétben is frontok sorozata alakítja időjárásunkat, de az eddigieknél lényegesen hidegebb időre van kilátás. Jelentős, országos csapadék továbbra sem érkezik, szombaton a Tiszántúlon várható havazás, ott néhány centiméteres hóréteg kialakulására is számítani lehet. Vasárnap a Dunántúlon valószínű kisebb havazás, gyenge havas eső. A jövő hét első napjaiban számottevő csapadékra nincs kilátás, szerdától lehet ismét többfelé gyenge vegyes halmazállapotú csapadék. Péntektől országszerte mérséklődik a szél, és csak hétfőn és szerdán kell ismét erős széllökésekre számítani elsősorban a Dunántúl területén. A hőmérséklet már ma is jelentősen visszaesett a hét első feléhez képest, péntektől pedig tovább hűl az idő. Éjszakánként országszerte fagypont alá csökken a hőmérséklet, nagy területen -5 foknál is hidegebb várható, és a maximum értékek sem emelkednek a hét további részén számottevően 0 fok fölé, a leghidegebb a hóval borított keleti tájakon valószínű. A jövő hét első napjaiban kissé enyhül az idő, a maximum értékek pár fokkal emelkedhetnek – írja a met.hu.

Ilyenek voltak a megelőző napok

A mögöttünk álló egy hétben több időjárási front is átvonult fölöttünk, melyek gyakran erős nyugatias áramlással tavasziasan enyhe légtömegeket szállítottak fölénk. Csapadék szerdáig nem sok esett. Múlt csütörtökön és pénteken még országszerte hullott egy kevés eső, utána csak az északi, északkeleti országrészben fordultak elő gyenge esők. Szerdán egy hidegfronthoz kapcsolódóan keleten szintén 1 mm alatti mennyiségeket mérhettünk, a Dunántúl délnyugati felén viszont sokfelé 3-10 mm esett, Vas és Zala megyékben pedig 10-15 mm hullott. Az enyhe, többször szeles időben a talajok felszín közeli része sokat szikkadt szerdáig, a Dunántúlon azonban ekkor ismét sárossá vált. A Tisza déli szakaszának környékén belvizes területek jelentek meg. A karácsonykor esett hó északkeleten még az új év első napjaiban is kitartott, a hét elején azonban mindenütt elolvadt. A talajok mélyebb rétegeinek téli feltöltődése bár elég későn kezdődött az idén, de viszonylag jól áll, a felső egy méteres réteg hasznosítható víztartalma a legtöbb helyen 60-90% közötti, a Dunántúl déli délnyugati tájain közel telített a talaj.

A meleg levegő beáramlása nyugat felől már a múlt hét közepén elkezdődött, délnyugaton már múlt csütörtökön 10 fokig melegedett a levegő, északkeletről azonban nehezen szorult ki a felszín közelében megrekedt hideg, nedves légtömeg. Így a múlt hét második felében meglehetősen nagy hőmérsékleti különbségek alakultak ki a ködös északkeleti tájak és az ország többi része között, ahol többnyire napos, vagy közepesen felhős időjárás volt az uralkodó. Előbbi helyeken csak a hegyvidékeken emelkedett 10 fok közelébe a hőmérséklet, máshol mindössze 4-6 fok volt jellemző, míg az ország nagy részén 14-17 fokokat mérhettünk. Hétfőn viszont erős nyugati szél északkeletről is kisöpörte a hideg levegőt, és a hét első felében már arrafelé is tavasziasan meleg idő volt a jellemző. Gyenge éjszakai fagyok is csak kevés helyen, főként derültebb éjszakákon fordultak elő az elmúlt egy hétben, de például szerdán reggel az ország nagy részén nem hűlt +5 fok alá sem a levegő. 2022 első 5 napjának átlaghőmérséklete 7-10 fokkal alakult magasabban a sokéves átlagnál.

Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak. A repcére a legtöbb helyen jól fejlett táblák a jellemzőek, az őszi árpa és búza is szépen zöldell. Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, az ország középső sávjában annak közelében alakul, míg délkeleten 50, északnyugaton 60-70 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. December 20. után pár napra sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely hótakaró nélkül erősebb éjszakai fagyokat hozott, de ezt a vetések gond nélkül bírták.

The Conversation

Ne hagyd ki!