Az ügy súlyát az is jelzi, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek a lakosság által leginkább várt eleme a kútamnesztia szabályainak rögzítése.
A javaslat értelmében:
Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészlet-védelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez,üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a törvénymódosítása hatálybalépése előtt (2024 január 1.) létesített, korábban engedéllyel nem rendelkező, 50 méternél nem mélyebb, vízzáró réteget el nem érő háztartási kutakat jogszerűen létesítettnek minősíti a vízkészlet-védelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken.
A vízkészlet-védelmi szempontból érzékeny területeken a háztartási kút létesítése bejelentéshez kötött lesz.
A törvényjavaslat másik fontos pontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése a háztartási vízigény fogalmának egyidejű meghatározásával. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 m3 -t meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti. E definíció megállapításával a törvényjavaslat a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít. Az új szabályozás tehát a házi vízigényt kielégítő, sekély mélységű kutakra terjed ki.
A jogalkotói szándék kifejezetten és célzottan a családi háztartások, a háztáji gazdaság, a ház körüli kert vízigénye kielégítésének könnyítésére irányul – olvasható az indoklásban. A háztartási kutak fennmaradásának, illetve létesítésének elősegítése az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását két módon is szolgálja: egyrészről – megfelelő víztisztító eszközök alkalmazása esetén – közvetlenül is, másrészről pedig azáltal, hogy ha az ingatlantulajdonosok a kertek locsolására nem a vezetéke, hanem a kutakból nyert vizet használják,
