Akadozó ellátási láncok, természeti kihívások, infláció és még hosszan sorolhatnánk, hogy 2022 miért a kihívások éve az agráriumban. De mindezek ellenére is fejlődnie kell az ágazatnak, hogy megőrizhesse és növelhesse versenyképességét. Erre sarkallja az agrárvállalkozásokat a folyamatosan növekvő élelmiszer-kereslet, és az új uniós Közös Agrárpolitika is, amelyben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági törekvések.
2022-ben a piaci trendek és geopolitikai események is jelentősen befolyásolták a mezőgazdasági termelést és élelmiszeripart. A koronavírus járvány utóhatásai még érzékelhetőek, világszerte emelkedik az infláció és drasztikusan növekednek a termelési költségek, akadoznak az ellátási láncok, valamint növekszik a szélsőséges időjárási események és az aszály kockázata is.
Ezek a nehézségek ágazatonként eltérő mértékben érintik az agrárium szereplőit. Míg a növénytermesztés esetében várható a legkevesebb negatív hatás, mivel a költségek növekedését a növényi termékek áraiban a legkönnyebb elismertetni, addig az állattenyésztés továbbra is vesztese maradhat a globális folyamatoknak, hiszen a tenyésztők nem érvényesíthetik maradéktalanul költségeik növekedését. Az élelmiszeripar tekintetében azok a szakágazatok kerülhetnek hátrányos helyzetbe, amik nem számítanak alapvető élelmiszert előállító iparágnak, de energiaköltségük magas, illetve ahol magas a vendéglátó szektor fogyasztói aránya.
„Ebben a környezetben a befektetések kockázatosabbak lettek, de a hatékonyságnövelés, energiamegtakarítás és versenyképesség megőrzése érdekében az agrárium nem mondhat le a hosszú távú fejlesztésekről. Fontos hozzátennünk azt is, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői már többször bizonyították válságállóságukat, és a kihívások ellenére most is biztosak vagyunk abban, hogy közösen gondolkodva minden partnerünk megtalálja a céljainak legmegfelelőbb megoldást” - foglalta össze várakozásait Zsarnóci Csaba, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának agrár főosztályvezetője.
Zsarnóci Csaba, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának agrár főosztályvezetője.Forrás: OTP
Vélekedése szerint igaz, hogy a piaci kamatszint jelentősen megnőtt, ám egy elhalasztott beruházás lehet, hogy még drágább lenne az érintett vállalkozások számára. Ebben a helyzetben a termelékenységet és a hatékonyságot növelő, valamint a fenntarthatóságot szolgáló beruházásokban érdemes gondolkodni. E célok elérésében az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának forrásai is segíthetnek.
A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy számos ponton módosult a Magyarországon lehívható agrártámogatások rendszere. Például az újonnan kialakított redisztribúció nyomán a kis és nagy agrárgazdaságok is jól járhatnak, hiszen a maximum 150 hektáros gazdaságok többletforráshoz jutnak, az 1200 hektár feletti nagygazdaságok pedig a korábbiakkal ellentétben teljes összegben megkapják az alaptámogatást. Mivel azonban már az alapszintű jövedelemtámogatást (BISS) is a zöld szempontok teljesítéséhez köti a rendszer, ez mindenképp másfajta gondolkodást kíván meg a gazdálkodóktól.
Minden gazdálkodóra igaz, hogy akkor tudják a legtöbbet kihozni a támogatási rendszerből, ha az egymásra épülő feltételeket és lehetőségeket komplex megközelítésben kezelik, tehát egyéni, személyre szabott tervekre lesz szükség. A támogatások lehívásának megkönnyítése érdekében, az OTP Agrár a pénzügyi lehetőségeken túl számos területen támogatja a gazdálkodókat, az elképzelésektől a pályázatíráson át a kivitelezésig. „Átfogó megoldásokat nyújtunk cégmérettől, tevékenységi körtől függetlenül és ha partnerünk megosztja velünk terveit, akkor évtizedes tapasztalatunkra alapozva tanácsokat is adhatunk számára, hogy ezeket hogyan valósítsa meg” – zárta gondolatait Zsarnóci Csaba.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A különböző pénzügyi konstrukciók részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Csoport fenntartja a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát.
