Milyen évet zárhat a magyar agrárium?
Idén nem a koronavírus-járvány nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, hanem az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és az újranyitást követő piaci hatások. Megemelkedtek a gabona- és takarmányárak, aminek kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett. Az egekbe szökő energiaárak minden szereplőt negatívan érintettek, a földgáz drágulása azonban drasztikus áremelkedést hozott a műtrágyapiacon. Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők, jelenleg általános bizonytalanság érezhető a piacon. A sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.
Milyen kihívásokat jelentettek a bizonytalanságok finanszírozói oldalról?
Jelenleg a gazdaságok jövedelem-stabilitása, valamint a beruházások költségeinek imént említett tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást, sőt egyes esetekben a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált. Ennek hatására voltak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket mégsem valósítottak meg a gazdálkodók. Mindezzel együtt máskor is voltak már nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk.
Mire számít, miként alakulhat a következő évben az agrárhitelezés piaca?
Az agrárhitel-állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program révén óriási forrás-többlet érkezik az agráriumba, amelyet részben hitelből egészítenek ki a pályázók. Emellett az Európai Unió szigorított környezetvédelmi előírásai is fejlesztési kényszert jelenthetnek a jövőben, míg az energia-árak, inputárak, takarmányárak emelkedése a forgóeszköz-finanszírozást növeli meg. Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk, rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket. (x)