Évente mintegy 75 millió(!) csirkét dolgoznak fel a Master Good Kft. pusztadobosi kísérleti telepén. Itt egy robot teljesít szolgálatot az istállóban: sínpályán mozog az állatok feje fölött, és ha rendellenességet észlel, a Chicken Boy rögtön beavatkozik. Amikor például a több tízezer baromfi közül egy elpusztul, ezt a robot a testhőmérséklet csökkenéséből érzékeli, és mindjárt indul is, hogy a tetemet a többi közül kiemelje és a hullatárolóban elhelyezze. Így nem kell attól tartani, hogy az állatgondozótól a csirkék megriadnak és ezerszám egymást tapossák agyon.
Az állatjólét és az innováció kéz a kézben jár a hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. forgódobos fejőházában is. Amikor belép a tehén az épületbe, a nyakába akasztanak egy érzékelőt, és mire a fejőprogram lefut, a számítógép már jelzi is, hogy ha az állatnak bármilyen egészségügyi problémája van. A beteg egyedet elkülönítik és szakemberek kezelik – tudtuk meg Bodnár Lajostól, a társaság ügyvezető igazgatójától.
Ipar 4.0
Mit is jelent az Ipar 4.0 kifejezés? Ez a negyedik ipari forradalomra utal. Összefoglalóan így nevezzük az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, ahol hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló, esetenként akár döntésképes eszközök működnek. (Továbbá a gyártási módszerek alapvető változásának időszakát is így hívjuk – a szerk.) Ezáltal óvatos becslések alapján is akár 10 százalékkal növelhető a hatékonyság. Most az agráriumon, azon belül is az élelmiszeriparon van a sor, hogy a már meglévő technológiákat észszerűen alkalmazza az ágazat sajátos feladataira.
A Haszon Agrárnak a témában nyilatkozó agrárvállalkozók és feldolgozóipari cégvezetők egyetértenek abban, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar fejlődéséhez az Ipar 4.0 megoldásai – ezzel is javítják a magyar élelmiszeripar versenyképességét az európai uniós piacon. Szerintük az Ipar 4.0 megoldásai megfelelő választ adhatnak a kapacitáskorlátokra is, amelyek a jelentős munkaerőhiány miatt alakultak ki.
Egyébként a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a második legtöbb árbevételt és kibocsátást realizáló ágazat, egyben a második legnagyobb foglalkoztató majdnem 90 ezer emberrel. Árbevétele 2021-ben meghaladta a 4440 milliárd forintot, exportja pedig elérte a 10 milliárd eurót.
Előre figyelmeztet
Gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az ellátási lánc az élelmiszeriparban is, emellett jó előre diagnosztizálhatók a meghibásodások az Ipar 4.0 megoldásaival – így elkerülhetők a nem tervezett leállások. Ezen felül növelhető az energiahatékonyság és garantálható a megfelelés az élelmiszerlánc-biztonsági szabályozásnak.
Ugyanakkor az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldások terjedését nehezíti az ágazat egyedi és heterogén jellege, annak 33 szakágazata és szakágazatonkénti eltérő vállalati mérete. Továbbá az is, hogy az előállítandó termékkörök vagy termékek is más-más fejlesztési irányokat és megoldásokat igényelnek. Az élelmiszeriparban a hozzáadott értéket minél magasabb szintre kellene emelni, hiszen ez egyrészt gazdaságélénkítő hatású, másrészt kiemelten fontos a fogyasztók egészséges hazai élelmiszer-ellátása érdekében.
Az ágazat sikerének egyik záloga a minőségi alapanyag előállítása, a másik a hatékonyság, a racionális termelés, az állandó minőség megteremtése nemcsak az alapanyagoknál, hanem a termelt előállított élelmiszer, félkész és késztermék szintjén is. Ehhez egy irányított, kiszámítható termelés, gazdaságos működtetés társul, amely alapja a fenntartható működésnek is. Ez persze megfelelően képzett humánerőforrást, azaz jó szakembereket igényel.
Mezőgazdaság 4.0
Bár a digitális fejlesztések más ágazatokkal összevetve eddig lassabb ütemben haladtak az agráriumban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése szerint a koronavírus-járvány következtében most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak. Hazánkban már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett Mezőgazdaság 4.0, amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból nyert információk beépítése a termelési folyamatokba.
Lassan minden új forgalomba kerülő gép képes az adatgyűjtésre, és a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek az igénynek megfelelően. Ám egyelőre nem haladja meg a 25-30 százalékot a kihasználtságuk, és a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelően, így van hova fejlődni.
A nádudvari székhelyű KITE Zrt. évente több mint 1 milliárd forintot költ K+F-re, és ezzel a vezető hazai innovátorok között igencsak előkelő helyet foglal el. Az új idők új szeleiről a 60, magasan kvalifikált szakembert foglalkoztató innovációs főigazgatóság gondoskodik. „Gondoljunk bele: a mai korszerű gépi technológiák alkalmazása során egy 100 hektáros kukoricatáblán minden egyes művelettel gyűlnek az adatok, mégpedig hektáronként 2-2,5 millió adat. Ez 100 hektáron 200-250 millió adatot jelent, amit szűrni, tárolni és szakmailag értékelni kell” – nyilatkozta korábban a Haszon Agrárnak Hadászi László innovációs főigazgató.
Precíziós vetőgép talajszondával
2019-ben „Magyarország legszebb birtokának” választották a derecskei Bold Agro Kft.-t, ahol a szántóföldi növénytermesztésben, a sertéstenyésztésben és a kertészeti ágazatban is évek óta alkalmazzák a precíziós gazdálkodás megoldásait. Kukorica-vetőgépüket PP (precision planting) modullal szerelték fel, ami több különböző innováció segítségével a kukorica-vetőmagvak talajba helyezését nagyon precízen végzi el.
Az elektromos soronkénti meghajtás lehetővé teszi a soronkénti elzárást és a tőszám beállítását. Továbbá a nyomásállítás a vetőkocsikat egymástól függetlenül – a talajállapotnak megfelelő mértékben – nyomja a talajra, hogy a vetőmélység egyenletes legyen. A lehordó szalag (speed tube) segítségével a vetőmag a vetőárokba nem leesik, hanem egy szállítószalag segítségével kerül az árok mélyére, ezzel lehetővé téve a nagy sebességű vetést. Emellett a gép több talajszondával is monitorozza a talaj nedvesség-, hőmérséklet- és tápanyagtartalmát, így differenciálható a vetés.
Végül, de nem utolsósorban minden egyes vetőmagról, duplázásról, kihagyásról GPS-es (műholdas) térkép készül, amin visszakereshetőek és lokalizálhatóak a vetés részletei. Dr. Szabó Viktor ügyvezető igazgató elmondta, hogy az intelligens vetőgépet távolról is tudják ellenőrizni, úgy, hogy az erőgépben lévő monitorral megegyező adatokat látnak, valós időben.
A hazai üzemekben megvalósult robotizációról szóló cikket folytatjuk!
