Az árstop után, karácsony, szilveszter közeledtével dinamikusan drágult a tojás, bár még elmarad a két évvel ezelőtti csúcstól. A szektor kilátásairól kérdeztük Pákozd Gergelyt, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége alelnökét.
forintra emelkedett a ketreces tartásból származó tojás csomagolóhelyi értékesítési átlagára. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszer novemberi jelentése szerint különösen az utolsó pár nap drágulási dinamikája figyelemre méltó, mert az október végi 54,62 forintos átlagár egy hét alatt több mint 16 százalékkal 61,27 forintra (azóta a 46. hétre újabb 18 százalékkal 64,08 forintra) szökött.
Még mi is csak kapkodjuk a fejünket, hosszú távon kell értékelni az ilyen nagy változásokat
– Pákozd Gergely a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége alelnöke, az évi 30 millió tojást termelő herceghalmi PÁK-TO Kft. ügyvezetője, így kommentálta, hogy szárnyalni kezdett a tojás ára. Mindez azután, hogy a kormány megszüntette az árstopot, majd a nyáron kivezette a kötelező bruttó beszerzési áron történő értékesítés kötelezettségét is. E két korlátozó intézkedéstől ugyanis augusztusra – alig több mint 40 forintra, az öt évvel ezelőtti szintre – zuhant az ára, de most újra emelkedik.
Ősszel amúgy is drágulni szokott a tojás, amikor a kisüzemi tartásban a tojástermelés, az időjárás miatt lecsökken, és a lakossági fogyasztás megélénkül. Az idén azonban az erős madárinfluenza-járvány is fokozta az áremelkedést, mert egytizedével: 450 ezer tojótyúkkal csökkent a hazai állomány. Lengyelországban is több mint egymillió tojó termelése esett ki és meglódultak az árak, pedig onnan érkezik a hazai fogyasztáshoz a tojások ötöde az ünnepi csúcsidőszakokban.
Ráadásul a drágulást tovább fokozza a forint – euróval szembeni – egyre gyengülő árfolyama is. „És nem tudjuk előre, mikor következik be a következő 10-20 forintos ugrás, pedig ez húsbavágó olyan száz forintnál olcsóbb terméknél, mint a tojás” – mondta az alelnök.
Sok a kérdőjel, így azt sem tudta még megbecsülni, hogy az őszi drágulással idén már nyereséges lesz-e a tojástermelés, hiszen eddig mélyen az önköltség alatt volt az ára. A termelőknek a nyári veszteséget a téli hónapok bevételeivel kell kompenzálni. „Ezen a télen lehet, hogy vonzó a profitabilitás, de az egész évet nézve nem ilyen rózsás a kép” – mondta Pákozd Gergely.
Fokozza a bizonytalanságot, hogy az évközbeni nagy ingadozások miatt az áruházláncok csak havi beszerzési árakat adnak meg. „Így még azt sem tudom, hogy a következő hónapban kinek fogom majd eladni a tojást és mennyiért” – ecsetelte a szerinte vadnyugati helyzetet a tojáspiacon az alelnök. E kockázatok miatt az addig nagy termelő Talentis Agro Zrt. tavaly teljesen felszámolta a tojótyúktartást és átállt a pulykára.
Pákozd Gergely szerint hasonlóan nagy, piaci szereplő távozásától, a termelés jelentős csökkenésétől egyelőre mégsem kell tartani. Azok a hazai nagy termelők, akik ugyanis megkezdték telepeiket átállítani az EU-által kezdeményezett állatjóléti tojótyúktartásra, bővítik a kapacitást. Viszont új nagy szereplők, befektetők nem érkeznek a szektorba, még az import kiváltására sem, mert ehhez a hatékony lengyel cégekkel kellene versenyezni.
Egyelőre a PÁK-TO Kft. sem tervez nagyobb kapacitásbővítést a tojástermelésben. „Szeretnénk látni, hogyan kristályosodik ki az uniós állatjóléti átállás, és hogyan alakul Ukrajna EU-s integrációja” – magyarázta az ügyvezető. Utóbbival ugyanis hatalmas kapacitás jelenik meg a tojástermelésben is, ezért meg kell találni azt a piaci rést, amibe a herceghalmihoz hasonló méretű vállalkozások be tudnak törni