Érkezik a lehűlés, és egy kis hó is jöhet

Az előttünk álló egy hétben csökken a hőmérséklet és az eső mellett hó is várható. A következő napokban hazánk közelében továbbra is légörvények fognak mozogni, időnként érintve bennünket is. A legtöbb csapadék a jelenlegi számítások szerint délen valószínű, arrafelé újabb 20-30 mm is lehullhat. A belvizes területek kiterjedése tovább fog nőni, a vetések a vízborítást a lehűlő időben kissé jobban, de nem túl sokáig bírják majd. A hőmérséklet csökken, megjelennek az éjszakai fagyok, napközben pedig többnyire 0 és 5 fok között várható az értéke – írja a met.hu.

Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön egyre nagyobb foltokban jellemző a vízborítás. Az enyhe idő sem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A délnyugati országrészben megkezdődött a mogyoró virágzása, de északkeleten még mélynyugalmi fázisban vannak a korai bokrok és gyümölcsfák.

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós esőket, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 80-120 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget.

A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket.

Idén is visszatér az El Niño

Az Agroinform arról ír, hogy tudósok szerint példátlan hőhullámok várhatók az év későbbi szakaszában az El Niño éghajlati jelenség visszatérése miatt. Ez világszerte növelheti a szélsőséges időjárás esélyét. Az előrejelzések szerint az idei év melegebb lesz mint 2022 volt, de 2024-ben sem várható javulás.

Azt gondoljuk, hogy 2024 hőmérsékleti adatai valószínűleg lefutnak majd a grafikjonokról felfelé, mivel nem valószínű, hogy a jelenlegi La Niña egy negyedik évben is folytatódik. Még egy kis El Niño-nak is elegendőnek kell lennie a rekord globális hőmérséklethez

- idézi James Hansent, a New York-i Columbia Egyetem professzorát a Guardian.

Az évek óta tapasztalható időjárási különbségeknek az El Niño-La Niña jelenség a fő oka sok régióban. A La Niña éveiben a kelet-nyugati irányú passzátszelek a Csendes-óceánon erősebbek, és a meleg felszíni vizeket nyugatra tolják, keleten pedig mélyebb, hűvösebb víz áramlik a helyére. Az El Niño események akkor következnek be, amikor a passzátszelek enyhülnek, így a meleg víz visszatér kelet felé, melegíteni kezdi a hűvösebb vizeket, és ezzel emelni kezdi a globális hőmérsékletet.