Csökken a szőlőterületek nagysága Magyarországon, ahogy a borfogyasztás is, az export mennyisége viszont 2003 óta rekordszintre ért tavaly.
A magyar szőlőtermő területek nagysága egy év alatt mintegy 987 hektárral zsugorodott, ami az ültetvények területének 1,7%-os csökkenését jelenti - derül ki a Világgazdaság cikkéből. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a tavalyi szüretet az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb mennyiségű termése jellemezte, a szőlőültetvények összterülete pedig az elmúlt másfél évtizedben közel tízezer hektárral csökkent. A legnagyobb területveszteséget a Kunsági, a Mátrai és a Tokaji borvidékek szenvedték el, ahol 96-292 hektár közötti csökkenést mértek. Ezzel szemben például a Szekszárdi borvidéken 6,2 hektáros növekedést regisztráltak.
Növekvő export, csökkenő fogyasztás
Bár a vörösborok iránti kereslet csökkent, továbbra is a kékfrankos a legnagyobb területen - 6983 hektáron - termesztett fajta. A második legnépszerűbb a bianca, amelynek termőterülete 5746 hektárra nőtt, míg a cserszegi fűszeres és a furmint is jelentős szereplők a fajtaösszetételben. Új szőlőfajták, mint a zervin és kovácsi is megjelentek, igaz, ezek területe még minimális.
A tavalyi termés mennyisége 3,75 millió mázsa volt, melynek 74%-a fehér szőlő, míg a maradék vörös és rozé borok készítésére alkalmas kék szőlő. A legnagyobb mennyiségben a bianca termett, 558 ezer mázsával, míg a kékfrankos 400 ezer mázsát hozott.
A borászati termékek exportja 17%-kal, értékben pedig 18%-kal nőtt 2024 első tíz hónapjában. Összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort szállítottak külföldre, ami több mint 20 éves rekord: január és október között 2003 óta még soha nem volt ekkora az export mennyisége.
A belföldi borfogyasztás viszont tovább csökkent, az egy főre jutó mennyiség 18,7 literre mérséklődött 2023-ban. A változó fogyasztási szokások, a fokozódó alkoholellenes trendek és az alkoholmentes italok előretörése mind-mind hozzájárulnak ehhez a csökkenéshez.
A francia pezsgő sem fogy
Más országokban is vannak problémák. A francia Comité Champagne (Champagne Bizottság) adatai szerint tavaly a pezsgőértékesítés 9,2%-kal csökkent 2023-hoz képest, összesen 271,4 millió palackra. A visszaesés különösen érzékelhető volt olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Franciaország és az Egyesült Államok - írtuk nemrég.
Maxime Toubart, a bizottság társelnöke a visszaesést politikai, gazdasági okokkal magyarázta. “A champagne a fogyasztók lelkiállapotának valódi barométere… Nincs itt az ideje az ünneplésnek, tekintettel az inflációra, a világméretű konfliktusokra, a gazdasági bizonytalanságokra és a politikai kivárásra néhány legnagyobb pezsgőpiacon, például Franciaországban és az Egyesült Államokban”.
Donald Trump amerikai elnöktől pedig kifejezetten tartanak a francia borászok a borokra esetlegesen kivetendő vámok miatt.
