Már javában zajlik a szüret, a boltokban az év többi részéhez képest olcsóbb a szőlő. Miért érdemes fogyasztani? A szőlő 82 százalékban vizet tartalmaz, azaz segíti a szervezet hidratálását, ám ezen kívül egy sor egészségre kedvező hatása van.
A gyümölcs gazdag foszforban, káliumban, vasban, magnéziumban, rézben és cinkben, C-vitaminban, ezáltal erősíti az immunrendszert, és segít a vérnyomás szabályozásában - írja az Agroinform. A szőlőben található melatonin elősegíti a hosszú és pihentető alvást.
A héjával együtt fogyasszuk
A szőlő tele van erős antioxidánsokkal – polifenolokkal. Ezek egyike a szőlőbogyó héjában levő resveratrol. Éppen ezért a szőlőt héjával együtt fogyasszuk. A resveratrol ereje képes lassítani a daganatok növekedését elsősorban a mellben, de a gyomorban, nyirokrendszerben, vastagbélben, illetve bőrrák esetében is. A resveratrolnak gyulladásgátló hatása van, csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, védi az ereket a káros koleszterollal szemben, erősíti az immunrendszert, sőt, enyhíti az aknét. A polifenol akadályozza a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását is.
A gyümölcsök közül messze a szőlőnek van a legjobb asszimilációs hatása, ami a tüdő nedvességtartamát növeli, ezzel egyidejűleg csökkentve az asztmás reakciók gyakoriságát.
A szőlőben levő sok rostanyag és magas víztartalom megmozgatja a lusta beleket és megszünteti a székrekedést. Viszont ha túlzásba viszi a szőlőfogyasztást, akkor hasmenést okozhat.
A szőlő a diétás étrendbe nem igazán illik bele: 10 dekagramm gyümölcs 80 kalóriát tartalmaz, míg például ugyanennyi alma 50, a körte pedig 35 kalóriát.
A lila és a vörös szőlő a legegészségesebb, melyek antioxidánsai védik az agy egészségét, javítják a tanulási és gondolkodási képességeket, és jót tesznek a memóriának.
Itt terem a legtöbb magyar szőlő
Magyarországon ma három olyan terület van, amelyek a hazai szőlőterületek jelentős részét biztosítják. Bács-Kiskun, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék 2022-ben a teljes hazai szőlőterületek több mint felét tették ki olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató elemzésében. A Bács-Kiskun területén található Kunsági borvidékünk az ország bortermelő területének közel 1/3-át teszi ki, 20,2 ezer hektár. Ezt követi az Mátrai borvidék 6,1 ezer hektárral, majd az Egri borvidék 5,6 ezer hektáros kiterjedtséggel. A híres tokaji borvidék 5,4 ezer hektáron terül el.
