Nem várható jelentős lehűlés, de néhol előfordulhat havazás
Fotó: Shutterstock

Mutatjuk, hol várható hó a napokban

Megérkezett a legfrissebb, hét napra vonatkozó időjárás-előrejelzés. Az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek. Azonban az ország néhány területén előfordulhat némi havazás.


A hideg még várat magára

A következő egy hétben déli, délnyugati áramlással enyhe, az eddiginél nedvesebb légtömegek áramlanak fölénk a magasban, ezért komolyabb fagyra a folytatásban sem kell számítani, viszont több hullámban érkezik csapadék, jellemzően eső formájában. Pénteken főként a Dunántúlon és az Alföld déli részén várható eső, 1-2 mm-t meghaladó mennyiség az előbbi országrészben valószínű, a Bakonyban és az Alpokalján havazhat is. Szombaton átmenetileg szárazabb időben lesz részünk, majd vasárnap és hétfőn ismét többfelé számíthatunk esőre, keleten még kedden is eshet, és a jövő hét közepén is esős marad az idő.

A következő egy hét csapadékmennyisége azonban csak kevés helyen haladja meg a 10 mm-t, inkább a többször előforduló kisebb esők lesznek a jellemzők. A hét végéig éjszakánként főként az ország kevésbé felhős keleti felén várható nagyobb területen az eddigiekhez hasonló, nem túl erős fagy, majd a jövő hét első felében az ország döntő részén fagymentesek lesznek az éjszakák. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken csak 1-5 fok között, majd szombattól jellemzően 4-9 fok között alakul majd – írja a met.hu.

Így alakult az előző napok időjárása

A mögöttünk álló egy hét időjárását az országrészek közötti kettősség jellemezte. A múlt hét második felében a nyugati tájakon volt naposabb, melegebb időjárás, ott a legmelegebb órák hőmérséklete 10 fok fölött alakult, szinte tavaszias időben lehetett haladni a még késő őszre maradt talajmunkákkal, bár hajnalonként gyenge fagyok is előfordultak. Ugyanekkor keleten több volt a felhő, a hétvégén borongós, párás, hűvös időben a talajok is nehezebben szikkadtak, vasárnap északkeleten gyenge eső is előfordult. A hét első felében fordult az időjárás, a keleti, északkeleti országrészben sütött többet a nap, és melegedett 5 fok fölé a levegő, az ország délnyugati harmadán pedig szerdán és csütörtök délelőtt több-kevesebb eső is esett.

A heti csapadékmennyiség így a Balatontól délnyugatra eső területeken kissé meghaladta az 5 mm-t, az ország nagy részén azonban 1 mm alatt alakult. Novemberben az északi, északnyugati országrészben a sokéves átlagnál kevesebb, a középső országrészben pedig jelentősen több csapadék hullott, míg az egész ősz folyamán az ország északkeleti harmadán és a déli határszélen esett az átlag fölötti, míg a Dunántúl nagy részén és az Alföld középső tájain annál jóval kevesebb eső. A talajok felső fél méteres rétege ősz végén jellemzően jó vízellátottságú, a mélyebb talajrétegek feltöltődéséhez azonban főként az Alföld és a Kisalföld területén még sok csapadékra van szükség a tél folyamán. A novemberi átlaghőmérséklet 1, néhol 2 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál.

Így állnak a magyarországi szántóföldek

A repce számára az idén ősszel nagyon kedvezően alakult az időjárás, így november végére igen jól fejlett, megerősödött állományok alakultak ki. Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, a korábban vetett árpa így gyorsan fejlődött, már november első felében bokrosodott állapotba került. A később vetett búza kezdetben sokfelé egyenetlenül fejlődött az október végére kiszáradt talajokon, a novemberi esők viszont hozzájárultak az állományok homogénebbé válásához, megerősödéséhez, aminek az enyhe idő is kedvezett.

Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, és a hónap további részében érkezett esők hatására az állományok megerősödve várják a telet. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az ország nagyobb részén az optimális körül vagy kevéssel a fölött jár, a Kisalföldön vannak területek, ahol jelentősen kevesebb esett ennél. A szokásosnál kissé enyhébb ősz hatására az összegzett hőösszeg pedig számottevően meghaladja az optimális értéket.


The Conversation

Ne hagyd ki!