Megérkezett a legfrissebb, hét napos időjárás előrejelzés! Hidegfront és csapadék várható a napokban. Mutatjuk mikor!
Átmenetileg enyhülő aszály
A héten meglehetősen változatos időjárásban lesz részünk. A hétfői napos, nyárias nap után keddre egy frontrendszer érkezik fölénk. Több lesz a felhő, a szél is megélénkül, többfelé megerősödik, és a Dunántúlon már a hajnali óráktól, később máshol is többfelé számítani lehet záporokra, zivatarokra. Délnyugaton még szerdán is lehet egy-egy zápor. A csapadék területi eloszlása most sem lesz egyenletes, de 2-5 mm csapadék sokfelé valószínű. A legmelegebb órák hőmérséklete ekkor még jellemzően 25 fok fölött alakul. Szerdán bár sok lesz a napsütés, több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a maximumok is csak 20 fok körül vagy kevéssel afölött alakulnak. Az északkeleti szél továbbra is élénk, a Tiszántúlon erős lesz. Csütörtökre eláll a szél, reggel jellemzően 10, északkeleten 5 fok alá hűl a levegő, de napközben már melegedés kezdődik, sok napsütésre, száraz időre lehet számítani. Pénteken is hasonló idő valószínű már nyáriasan meleg, 30 fok közeli hőmérsékletekkel. Elszórt záporok, zivatarok a hétvégén lehetnek ismét. Így a héten bár kedden többfelé öntözik majd záporok a talajokat, a hét végéig a nedvességvesztés lesz a jellemző – írja a met.hu.
Így áll a mezőgazdaság
Az áprilisi csapadék és a májusi meleg hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa és egyre többfelé a búza is már a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce pedig a meleg időben hamar elvirágzott, már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, mert az Alföldön egyre többfelé már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. A nemrég kisorolt napraforgó és kukorica állományoknak viszont égető szüksége lenne áztató esőre az optimális fejlődéshez, mert a 2-4, illetve 1-3 leveles kis növények a poros talajban alig jutnak nedvességhez.
A gyümölcsfákon a terméskezdemények, illetve termések fejlődnek, és az akác virágzása is elkezdődött már a múlt hét második felében.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 180 és 220 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 30-60 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig elmaradnak kissé. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy szűk héttel korábban, az ilyenkor szokásosnál viszont kicsit később következnek be.
Így alakultak az elmúlt hónapok
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt, vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első felében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talajfelszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.
