Megérkezett a legfrissebb agrometeorológiai előrejelzés. Melegedett az idő és érkezhet az aranyat érő májusi csapadék is!
Csökken a vegetáció lemaradása
Az előttünk álló napokban gomolyfelhős-napos, mérsékelten meleg időre van kilátás záporokkal, zivatarokkal. Pénteken és szombaton egy mediterrán ciklon hatására nagyobb területet érintő és nagyobb mennyiségű csapadékra van kilátás. Összességében a hét végéig területi átlagban 10-25 mm valószínű, de a csapadék jellegéből adódóan nagy területi változékonysággal. A hőmérséklet nem változik számottevően. Éjszakánként 6-11 fok közötti értékek lesznek jellemzőek, napközben pedig 20-24 fokig melegszik a levegő, a hét második felében valószínű az északi és nyugati országrészben ennél kissé hűvösebb. A hőösszeg növekedése felgyorsul a héten, a sokéves átlaghoz képesti a hiány nem nő tovább, délen, délkeleten akár meg is szűnik – írja a met.hu.
Így állunk most
Az áprilisi csapadék hatására az elmúlt hetekben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Az őszi vetések közül a kalászosok szárba indultak, a repce pedig virágzik. A kukorica és a napraforgó vetése is megtörtént, nyári kapás növényeinknek a csapadék mellett nagy szüksége van a hétvégén kezdődött melegedésre is az optimális fejlődéshez. A legtöbb gyümölcs az ország nagy részén már elvirágzott, a cseresznyén már északkeleten is megjelentek a terméskezdemények, teljes virágzásban van az alma és a birs is kezd virágozni.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április közepére jellemző állapotot láthatjuk. Sokat fejlődött a vegetáció az április eleji állapothoz képest, már csak Szabolcsban van nagy területen barna folt, ahol a kicsi a zöld tömeg mennyisége. Ez főként azzal magyarázható, hogy arrafelé magas a gyümölcsfák aránya, melyek ebben az időszakban még nem bontottak lombot. Az anomália térképen egyértelműen látszik az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet hatása: a sok piros folt az ilyenkor szokásosnál kisebb zöld tömeget jelent, vagyis a vegetáció az idén is - akárcsak tavaly - elmaradásban van. Ez különösen az észak-magyarországi erdőkkel borított tájakon figyelhető meg.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 70 és 100 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól továbbra is 20-40 foknappal elmaradva.
Így alakultak az elmúlt hónapok
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ezután jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt, vagy csak nagyon keveset kapott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 60-110 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén 150 mm körüli a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.
