Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés! A következő napokban lehűlés érkezik reggelente a maihoz hasonló komolyabb fagyokkal, így a vegetáció idő előtti fejlődése kissé megtorpan. Mutatjuk, hogy várható-e országos, számottevő csapadék.
Száradnak talajok
A folytatásban tehát többnyire száraz, szeles, az eddigieknél néhány fokkal hűvösebb időre van kilátás. Csapadék legfeljebb gyenge esők, záporok, hózáporok formájában fordulhat elő, legnagyobb eséllyel hétfőn és csütörtökön. A szelet továbbra is nagy területen kísérik élénk, a Dunántúlon pénteken és szombaton erős széllökések, viharos szél azonban az előttünk álló napokban nem valószínű. A magasban igen hideg légtömegek érkeznek fölénk, így néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, bár pénteken ez még nem lesz érzékelhető. A hétvégén már sokfelé hűl fagypont alá éjszakánként a levegő, csak a felhősebb, szelesebb tájakon lesz enyhébb az idő, hétfőtől viszont már országszerte fagyokra, nagy területen -5 fok alatti lehűlésre kell számítani a leghidegebb órákban. A maximum értékek is visszaesnek, a legtöbb helyen már hétvégén sem melegszik 10 fok fölé a levegő, a jövő hét első felében pedig kissé tovább hűl az idő. A kiszáradó talajfelszíneken az éjszakai fagyok hatására várhatóan tovább aprózódik a talaj, amit a szél a szántásokon és az alacsony vetésekben könnyen felkaphat – írja a met.hu.
Ilyenek voltak a megelőző napok
Az elmúlt egy héten is viharciklonok hideg- és melegfrontjai vonultak át fölöttünk nagy sebességgel, így folytatódott a nagyon szeles, változékony, enyhe idő. A gyorsan haladó frontokból bár többször is esett, de jellemzően csak kis mennyiségű csapadék, egyedül a Dunántúl déli részén mérhettünk jelentősebb, 10 mm fölötti összegeket. Az ország nagy részén azonban csak 1-4 mm hullott, néhol még ennyi sem. Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak a Dunántúl nyugati felén haladja meg az ilyenkor szokásos értékeket. A talajok felszín közeli része átmenetileg sokfelé átnedvesedett, de a szeles, meleg időben a dél-dunántúli területek kivételével hamar ki is száradt. Az ország középső részén tovább nőtt a felszín közelében kritikusan száraz talajok kiterjedése. A száraz területeken a héten is jellemző volt, hogy az erős szél felkapta, és elhordta a felső talajréteget.
A hőmérséklet 4-5 fokkal az ilyenkor szokásos értékek fölött alakult. Többször, főként a szeles éjszakákon és területeken a minimum hőmérsékletek is fagypont fölött alakultak. Szombaton reggel volt a legenyhébb az idő, amikor nagy területen nem csökkent 6-7 fok alá a hőmérséklet. Csütörtökön viszont elállt a szél, és sokfelé hűlt -4 és -7 fok közé a levegő. A maximum értékek többnyire 10 fok fölött, múlt csütörtökön és pénteken nagy területen 15 fok fölött alakultak, csak a borultabb, csapadékosabb napokon és tájakon volt ennél kissé hűvösebb. Talajfagy sehol nem fordul elő, a felső fél méteren mért talajhőmérséklet 2 és 6 fok között alakul.
Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra
Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, bár az ország nagyobb részén további csapadékra lenne szükségük. A tél folyamán nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat. Az enyhe idő miatt az őszi vetésű növények lassan fejlődésnek indulnak, a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása már megkezdődött, a som és a csonthéjas gyümölcsök a rügyfakadás fázisában járnak.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 70-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.
