A péntek esti, illetve szombati záporok csak kevés helyen enyhítették az aszályt, ennél sokkal nagyobb területen tovább súlyosbodott a szárazság. Számottevő csapadék továbbra is főleg a Dunántúlon várható, keleten csak kevés helyen valószínű. Az aszályhelyzet a keleti országrészben betakarított termés mennyiségén és minőségén is meglátszik.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb elkezdték a szokásosnál. Az őszi árpa aratása már be is fejeződött, a búza aratása is folyamatban van, és a repce is beérett. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.
A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon, főleg délnyugaton szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól, a záporokkal, zivatarokkal érintett területeken sajnos csak kisebb körzetekben, átmenetileg enyhült a szárazság. A kukorica a címerhányás fázisában jár, a napraforgó pedig a legtöbb helyen már virágzik, de a száraz időben sokfelé látni a szokásosnál jóval kisebb tányérokat.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 670 és 770 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 30-60 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 80-130 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is szűk egy héttel hamarabb következnek be.
Keleten maradt az aszály
A múlt héten forró, többnyire száraz időjárás volt jellemző hazánkban. Csapadék a hét első felében csak a Dunántúlon és Budapest környékén hullott a legtöbb helyen gyenge záporok formájában. A péntek este érkezett hidegfront is sokfelé csak erős vagy viharos szelet hozott, esőt nem, de a Dunántúl nyugati tájain kívül ezúttal az Északi-középhegység térségében és néhol a Tiszántúlon is kialakultak számottevő záporok. Így a múlt hét közepe óta az ország területének körülbelül kétharmad részén semmi csapadék nem volt, és csak kisebb foltokban esett 10 mm-t meghaladó mennyiség.
Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak kisebb körzetekben mutat pozitív eltérést a sokéves átlaghoz képest, így az aszály mértéke is tovább növekedett a héten. A Tiszántúlon nagy területen súlyos, a keleti országrész többi részén és a Dunántúl északkeleti tájain sokfelé nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg. A talajok felszín közeli része az elmúlt napok kiadósabb záporai által érintett területek kivételével a legtöbb helyen csontszáraz, és a felső egy méteres talajréteg is egyre nagyobb területen kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza.
A szárazság káros hatásait csak fokozta a múlt hét forró időjárása. A legmelegebb pénteken volt, mikor a minimum értékek is jellemzően 20 fok fölött, a maximumok pedig 35 és 40 fok között alakultak. A szombatra átvonult hidegfront is csak a Nyugat-Dunántúlra hozott számottevő, de csak átmeneti enyhülést, máshol a hétvégén is folytatódott a kánikula.
