Az aszály hatásait napról-napra fokozódó hőség erősíti, a napos, száraz időben a növényeken perzselés, napégés tünetei várhatók. Több szántóföldi állomány szenvedett visszafordíthatatlan károkat az időjárás miatt.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
Az őszi vetésű növények betakarítása nagyrészt már befejeződött, a Dunántúlon is a végéhez közelít már az őszi búza aratása. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.
A kukorica és sokfelé még a napraforgó is virágzik, bár utóbbi keleten már többfelé elvirágzott. Az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton szépen fejlett táblákat látni, a talajban még van nedvesség. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok.
A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 780 és 890 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 25-55 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 50-110 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy-másfél héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.
Csapadék helyett hőhullám
A múlt hét első felében a keleti, északkeleti országrészben fordultak elő többnyire gyenge záporok, 2-3 mm-t meghaladó mennyiség csak nagyon kevés helyen esett, majd a hét közepén országszerte száraz napok következtek. Péntek hajnalban érkezett egy hidegfront, melyhez kötődően többfelé kialakultak jelentéktelen, 1 mm alatti csapadékot adó záporok, szombaton pedig a délnyugati, déli országrészben esett jellemzően 1-5 mm, de a Mecsektől délre, délkeletre 10 mm fölötti mennyiséget is mérhettünk. Így az elmúlt tíz napban az ország jelentős részén alig esett, csak északkeleten és Baranyában haladja meg nagyobb területen a csapadékösszeg az 5 mm-t, valamint kisebb foltokban az Alföld déli és keleti tájain is hullott 5-10 mm. Az ilyenkor szokásos mennyiségnél azonban országszerte jóval kevesebb esett.
A talajoknak sajnos nem csak a felszín közeli része rendkívül száraz, hanem a teljes felső egy méteres talajréteg is alig tartalmaz nedvességet a délnyugati országrész kivételével. A legnagyobb gond az, hogy a tél folyamán illetve tavasszal sem töltődtek fel a talajok, így most a fél méternél mélyebb rétegek is szárazabbak, mint az elmúlt évek nyarain. Az 50-100 centiméter közötti talajréteg nedvességtartalma a Dunától keletre és helyenként a Dunántúl északi részén sem éri el az 40 százalékot a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a mélyebb talajrétegekben ilyen alacsony nedvességtartalomra nem volt példa az elmúlt években június végén illetve júliusban. Az aszállyal sújtott területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már a Dunántúl keleti, és északi részén valamint a középső országrészben is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú vagy súlyos aszály.
A múlt héten csütörtökig folyamatosan melegedett az idő, ekkor a maximum értékek 32-37 fok között alakultak, majd egy péntek reggelre érkezett hidegfront véget vetett az egy napos hőségnek. Pénteken és szombaton már csak 30 fok környékére emelkedett a hőmérséklet, majd szombatról vasárnapra újabb lehűlés jött, így vasárnap napközben már csak 26-28 fok közötti értékeket mérhettünk, hétfőn hajnalban pedig – az egy héttel korábbi hétfő hajnalhoz hasonlóan – többfelé 10 fok alá hűlt a levegő.
