Végre esik az eső, viszont hátráltatja a betakarítást

A betakarítást jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe jut a nedvességből. Az őszi kalászosok vetéséhez jó magágyat lehet készíteni, és a frissen kelt repce fejlődéséhez is adott a nedvesség.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

A nyári növények betakarítási munkáit a csapadékos időjárás késlelteti. A kukorica és a napraforgó termése a nyári csapadék függvényében nagyon vegyes képet mutat az egyes országrészek között. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. A kukoricát sokfelé már a nyáron lesilózták. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak. Az augusztus 20-a óta érkező csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok. Az őszi kalászosok vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a talajokban. A csapadékos időben azonban a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvez a megnövekedett páratartalom – írja a met.hu.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1560 és 1730 foknap között alakulnak, a hűvös időben alig növekednek, de a kukorica már beérett, vegetációs időszaka a végéhez ért. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 70-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor a nyári aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.

Így alakult az előző napok időjárása

Időjárási frontok sorozata alakította időjárásunkat az elmúlt napokban. A múlt pénteki és szombati átmenetileg szárazabb idő után vasárnap reggelre hullámzó frontrendszer érkezett, mely aznap az ország északi, északnyugati harmadán, hétfőn pedig máshol is többfelé hozott 10-15 mm csapadékot. Kedden is többfelé alakultak ki záporok, néhol zivatarok, melyekből jellemzően 1-5 mm esett, aznap csak elszórtan, nagyobb területen a Kisalföldön hullott 10-20 mm. Szerdán napközben két front között napos időben szikkadhattak a talajok, de a kora esti óráktól ismét egyre többfelé eredt el az eső, záporeső, és csütörtök délig ismét sokfelé esett újabb 5-15 mm. Így az elmúlt napokban összességében 10-30 mm csapadék öntözte a földeket. A Dunától keletre, valamint a Dunántúl északkeleti és délkeleti tájain az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál, a Tiszántúlon nagy területen az 50 mm-t is meghaladja az átlaghoz képesti csapadéktöbblet. Így a talajok felszín közeli rétege mostanra országszerte telítődött nedvességgel, de a délnyugati és az északkeleti országrészben, valamint a keleti, délkeleti határ mentén a felső fél méteres talajréteg is telített állapotban van. Az alsóbb rétegekben azonban még bőven van helye a nedvességnek, a felső egy méteres talajrétegbe az ország nagy részén még 90-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez.

Az átlaghőmérséklet a hét első felében is elmaradt az ilyenkor szokásostól. Bár a múlt hét második felére jellemző hideg, néhol fagyos éjszakák vasárnap reggel óta megszűntek, a borongós, felhős időben többnyire 10 fok körül alakultak a minimumok, de napközben is csak délen, délkeleten emelkedett 20 fokig vagy kevéssel a fölé a hőmérséklet.


The Conversation

Ne hagyd ki!