A jelenleg is a közelünkben hullámzó hidegfront vasárnapig itt marad, és jelentős csapadékot hozhat a szomjazó tájakra. A jövő héten már száraz időre van kilátás.
Az ország egyes területein aszály van, máshol túl sok volt a csapadék
Az előttünk álló hétvégén még folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás. Jelenleg is hazánk közelében hullámzik egy hidegfront, mely egészen vasárnapig a vendégünk lesz – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Addig többször várható eső, zápor, zivatar, nagy területen akár nagyobb mennyiségű (>20 mm) csapadék is lehullhat, de jelentős területi változékonyság mellett. Jó esély van rá, hogy a középső országrész is megázik, ahol leginkább hiányzik az eső. Vasárnapig a gyakori csapadék és a sok felhő miatt magas lesz a levegő páratartalma, és akár tartós levélnedvesség is kialakulhat, mely a gombás megbetegedéseknek teremt kedvező feltételeket. Hétfőtől csökken a csapadékhajlam, a jövő héten végig száraz időre van kilátás.
A hőmérsékletben kezdetben még nagy különbség lesz az északnyugati és délkeleti országrész között: északnyugaton 23, míg délkeleten 35 fok közelében tetőzhet a hőmérséklet. Hétfőre kiegyenlítődik, délkeleten is visszaesik a felmelegedés, akkor már csak a 20 és 25 fok közötti maximumok várhatók. A jövő héten lassan melegszik az idő.
Így alakult az előző napok időjárása
A múlt hét közepe óta is folytatódott a változékony, többször csapadékos idő. Míg csütörtökön, hétfőn és szerdán nem, vagy csak elvétve, a többi napon sokfelé alakultak ki hazánkban záporok, zivatarok. Kiterjedtebb csapadék vasárnap és kedden fordult elő. Az elmúlt tíz napban összességében nagy területen hullott 20-50 mm csapadék, a Dunántúl nyugati részén 60-80 mm is leesett, míg nagyjából a Jászberény-Tokaj sávban még 10 mm sem jött össze. Az elmúlt harminc napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, többlet a Dunántúlon és az északkeleti országrészre jellemző. A talajok nedvességtartalma növekedett az elmúlt napokban, a fölső 20 cm-es réteg a Dunántúl nagyobb részén telített, míg a középső országrészben helyenként a kritikus 40 százalék alá csökkent. Aszály nagyjából a Budapest – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Jászberény térségben van, a fölső 50 cm-es talajréteg ezeken a területeken már kritikusan alacsonyra csökkent. Nyári szántóföldi növényeink ezen a területen már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, de ez a télen felhalmozódott víztartalom is egyre csökken.
A hőmérséklet az érkező időjárási frontoknak megfelelően, kissé hullámzott, tartós kánikula nem volt. A csütörtöki 25 fok körüli csúcsértékekről szombatra már többnyire 30 fok fölé melegedett a levegő, majd a vasárnapi hidegfront újra pár fokos lehűlést hozott.
Mi a helyzet a mezőgazdasági területeken?
A júliusi csapadékösszeg a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti határnál meghaladta a sokéves átlagot, míg az ország nagyobbik, középső részén az alatt maradt. A havi középhőmérséklet 1-2 fokkal alakult az átlag fölött, az idei lett a kilencedik legmelegebb július 1901. óta. A havi napfénytartam összeg többnyire 260 és 320 óra között alakult, nyugaton a kevesebb, délkeleten a több, ami 0-40 órával magasabb a sokéves átlagnál.
A búza aratása a végéhez közelít, de még mindig vannak vágatlan táblák. A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A hosszabban kint maradt termés már többször megázott, a minősége így egyre romlott.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem. Júliusban minden csapadék rendkívül sokat számított ezeknek a kultúráknak is, a Dunántúlon nagy területen megkapta az ideális 100 mm havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 mm-t. Ezeken a területeken sürgős csapadékra lenne szükség, mert a növények így nem hoznak jó termést, bár egyelőre a mélyebb talajrétegben még találnak némi nedvességet. A kukorica a szemfejlődés állapotában van, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen szépen fejlett.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 900 és 1050 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest mintegy 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 0-40 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
