Hidegfront érkezhet egy héten belül

Megérkezett a legfrissebb időjárás előrejelzés! Mutatjuk, hogy meddig várhatóak száraz, meleg napok, és mikor érkezhet ismét a csapadék!


Májusi eső – ez kellene, de nagyon

A következő egy hét során előre láthatólag két hidegfront érkezik északnyugat felől térségünkbe, egy pénteken, majd a második jövő hét kedden. Ez azt is jelenti, hogy országos, áztató, eső nem valószínű, csak záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani elsősorban ezen a két napon. E miatt a csapadék mennyisége kevés lesz, a szükségesnél jóval kevesebb, területi eloszlása pedig egyenetlen lesz. Kisebb foltokban 10-20 mm is hullhat, de nagy területek várhatóan szárazon maradnak. A talaj az ország nagyobb részén tovább veszít nedvességtartalmából. Bár pénteken főleg északon visszaesik a hőmérséklet, de a hét végére visszatér a nyáriasan meleg idő. A keddi hidegfront hozhat majd jelentősebb lehűlést, a minimumok csütörtökre helyenként 5 fok alá csökkenhetnek – írja a met.hu.

Így áll a mezőgazdaság

Az áprilisi csapadék és az egyre magasabb hőmérsékletek hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa már kalászol, a búzán megjelent a zászlóslevél, a repce virágzik. Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, különösen ott, ahol nem esett az elmúlt napokban, de az ország nagyobb részén a mélyebb rétegekből még tudnak nedvességet fölszívni.

Sokkal inkább szüksége lenne az áztató esőre a Miskolc környékén még 2-4 leveles napraforgónak és a többnyire 3 leveles kukoricának. Ez utóbbiból van olyan tábla, ahol a növény még ki sem kelt, és a poros talajban nem is jut nedvességhez. A gyümölcsfákon a terméskezdemények fejlődnek, az akác virágzása a héten helyenként már elkezdődik.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 140 és 180 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 20-50 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig 10-30 foknappal elmaradnak. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál néhány nappal korábban, az ilyenkor a szokásosnál viszont ugyanennyivel később következnek be.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt, vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első dekádjában csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talajfelszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

The Conversation

Ne hagyd ki!