Északkeleten nem enyhül az aszály

A hét további részében is változékony marad időjárásunk. A mai száraz, nagyrészt napos időjárás az ország nagy részén pénteken is kitart, de délnyugaton már lehetnek záporok, zivatarok. Szombaton és vasárnap egy fölöttünk hullámzó frontrendszer miatt több lesz a felhő és esőre, záporokra is számítani lehet. Szombaton főként a déli országrészben leginkább délnyugaton valószínű csapadék, vasárnap azonban már északkeleten is eshet, de a legtöbb helyen nem nagy mennyiség. Hétfőn több lesz a napsütés, és csak elszórt záporok, zivatarok várhatók. Összességében hétfő estig a Dunántúl nagy részén 5-15 mm, míg az ország keleti felén 5 mm alatti csapadékmennyiségre számíthatunk, a délnyugati országrész kivételével további nedvességvesztés jellemzi majd a talajokat ezen időszak alatt. A hőmérséklet pénteken még a maihoz hasonlóan, 25 fok fölött alakul a legmelegebb órákban, majd a hétvégén lehűl az idő, a csapadékos tájakon 20 fok alatti, míg máshol kevéssel afölötti hőmérsékleteket mérhetünk, éjszakánként pedig egyre többfelé hűl 10, néhol 5 fok alá a levegő. Hétfőtől ismét melegedés kezdődik – írja a met.hu

Így áll a mezőgazdaság

Az őszi árpa és búza a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repcén pedig már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica állományok a Dunántúlon és az Alföld déli részén most többfelé megáztak, ahol azonban nem esett az elmúlt napokban ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen fejlődnek.

Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében, ahol sok a virág, az időjárás azonban nem optimális.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 260 és 320 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 60-100 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett lemaradás pedig megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Így alakultak az elmúlt hónapok

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt, vagy csak nagyon keveset kapott. Májusban csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg már a délnyugati országrészben is elmarad az optimális értéktől, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-es a hiány, mely helyenként 180 mm-t is eléri, azaz az ideális mennyiségnek még a fele sem hullott le.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Májusban csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, így nagy területen kritikusan szárazzá vált a talajfelszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.