Megérkezett a legfrissebb, hét napra vonatkozó időjárás-előrejelzés! Elöljáróban annyit, hogy érkezik eső a folytatásban, bár egyes vidékeken kevesebb. Komolyabb lehűlésre nincs kilátás és éjszakai fagyok sem várhatók.
Fagy nem, eső várható a következő napokban
A hét végére esősre fordul az idő, frontok érkeznek fölénk, így pénteken és szombaton sokfelé várható csapadék, mely vasárnap lassan megszűnik. Az eső mennyisége jellemzően 5 és 15 mm között valószínű, keleten lehet ennél kevesebb, északnyugaton pedig ettől akár több is. Hétfőtől megnyugszik az idő, visszatér a ködös időjárás, és a hét közepéig újabb csapadék már nem valószínű. Enyhe marad az idő, éjszakánként nem várható fagy, a déli órákban pedig a tartósan borult területeken 10-12, míg az átmenetileg napos tájakon 15 fok körül alakul a hőmérséklet – írja a met.hu.
Így alakult az előző napok időjárása
Az előző hét közepétől hazánk egyre nagyobb területét foglalta el a köd és az alacsonyszintű rétegfelhőzet, ugyanis fölöttünk a magasabb légrétegekben igen enyhe levegő áramlott, így légmozgás hiányában a felszín közeli légréteg napközben sem tudott átkeveredni, kitisztulni. Többnyire borult, párás, ködös idő volt a jellemző, a felhőréteg fölé csak magasabb hegyeink emelkedtek, ahol napos, szinte meleg volt az idő. Hétfőn például sík vidéken 12-13 Celsius fok volt a hőmérséklet csúcsértéke, miközben a legmelegebbet a Kékestetőn mérték: 21 fokot. Keddtől a megélénkülő délnyugati szél egyre nagyobb területen szakította föl a felhőréteget és szerdán már nagy területen napos, enyhe időnk volt. Fagy ebben az egy hétben nem fordult elő, sőt a borús időben kicsi volt a napi hőingás, a minimumok is 10 fok körül alakultak, így az átlaghőmérséklet jóval meghaladta az átlagot.
Csapadék ebben az időszakban csak szitálásból fordult elő jelentéktelen mennyiség. Legutóbb múlt hét hétfő estétől kedd estig a Dunántúlon és az északi országrészben öntözte a földeket egy kevés eső, de 5 mm-t meghaladó mennyiség ekkor is csak kevés helyen hullott. Országos csapadék utoljára október 1-én esett, azóta az ország nagyobb része nem kapott számottevő esőt. A csapadékos szeptember után 30 napos távlatban ismét jócskán elmaradtunk az átlagos mennyiségtől. A talaj felszínközeli része egyre szárazabb, bár a ködös időben elhanyagolható volt a párolgás is. A Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön a kritikus 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. Az északi és a délnyugati országrészben még jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak.
Az őszi kalászosok várják az esőt
A kukorica betakarítása még mindig tart, az elmúlt napok ködös, nyirkos időjárása nem volt kedvező az optimális szemnedvességhez. Az augusztus 20-a után érkezett bőséges csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, az állományok szépen fejlődtek, jelenleg nagyon jó állapotban vannak. Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, azóta azonban a felszín közeli talajréteg egyre szárazabb. A közelmúlt kisebb esői az Alföldön nem nyújtottak kellő nedvességet a szép, egyenletes keléshez, de a határban egyre többfelé zöldellnek a kalászosok táblái. Ezekre mindenképp esőre lenne szükség az optimális fejlődéshez.
Augusztus 20. után több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az ország nagyobb részén még az optimális körül jár, az ugyanekkortól összegzett hőösszeg pedig egyre jobban meghaladja azt.
