A növények csaknem országszerte szenvednek a hosszan elhúzódó, nagyfokú aszálytól. A folytatásban egyelőre tovább fokozódik a forróság továbbra is nagyon magas UV sugárzással, majd szombaton érkezik egy hidegfront, melynek hatására vasárnap pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, és a nap első felében záporok, zivatarok is előfordulhatnak, de a szárazság egyelőre nem enyhül.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban
Az őszi vetésű növények betakarítása nagyrészt már befejeződött, a Dunántúlon is a végéhez közelít már az őszi búza aratása. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu
A napraforgó a virágzás végén jár, keleten többfelé már elvirágzott, és a kukorica virágzása is felgyorsult, a csövek végén már megbarnult a bajusz. Az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok.
A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 860 és 970 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 30-60 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 50-90 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.
Forróság nehezíti az aszályt
Vasárnap óta anticiklon alakítja időjárásunkat, országszerte napos, száraz időjárás jellemző erős UV sugárzással és napról-napra emelkedő hőmérséklettel. Csapadék az elmúlt tíz napban csak nagyon kevés hullott, a sokéves átlagnál 15-30 mm-rel kevesebb esett. A múlt hét első napjaiban főként északkelen, majd pénteken már többfelé kialakultak záporok, de ezekből csak elenyésző mennyiség esett, szombaton pedig az ország délnyugati harmadán fordult elő némi csapadék, ami csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t.
Az elmúlt harminc nap csapadékösszege is csak a Balatontól nyugatra haladja meg nagyobb területen az 50 mm-t, viszont többfelé, például Budapest tágabb környezetében, Kecskemét és Debrecen térégében, a Hortobágyon, a Hegyalján és a Csanádi síkon még az 5-10 mm-t sem éri el. Az ország nagy részén a talajoknak már a teljes felső egy méteres rétege kritikusan száraz, az Alföldön a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a délnyugati országrész kivételével máshol is 40% alatti a nedvességtartalom. A telítettséghez képest 100-160 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből.
A téli, kora tavaszi aszály miatt sajnos akkor nem töltődtek fel a talajok, ezért most a mélyebb rétegek is igen szárazak. A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyre nő, a keleti országrész mellett már a Dunántúl keleti, és északi tájain is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály.
Az aszály hatását sajnos a hőség is fokozta az elmúlt napokban. Vasárnap még csak 24-28 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban is, hétfőn hajnalban pedig többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, hétfőn napközben azonban intenzív melegedés kezdődött. Ennek hatására szerdán már sokfelé elérte vagy meghaladta a legmelegebb órák hőmérséklete a 35 fokot, ugyanakkor a minimumok szerdán is és csütörtökön is még jellemzően 20 fok alatt alakultak.
