Óriási halom vetőmag.

Kazahokat tanít hatékonyan gazdálkodni egy magyar cég, miközben idehaza egy több mint 20 milliárd forintos mezőgazdasági üzem létrehozását tervezi. 60 éve nem látott gigaberuházás jöhet a vetőmagszektorban.


Óriási beruházás

Idehaza 60 éve nem látott gigaberuházásba kezdhet a Marton Genetics a martonvásári ipari parkban: Közép-Európa egyik legnagyobb kapacitású vetőmagüzemét építheti fel a cégcsoport. A zöldmezős beruházás tervezett költsége a becslések szerint 60 és 63 millió euró közé eshet (22-23 milliárd forint). Az építkezés 2024-ben fejeződhet és körülbelül 70 új munkahelyet hozhat létre, de később, a felfutási időszakot követően ez a szám akár 100-ra is felszökhet. Az új üzemben évi 600-700 ezer zsák vetőmag kihozatalával számolnak, ami a duplája a mostani kapacitásuknak – mondta a tervekről Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport ügyvezető igazgatója az Agrárszektor.hu-nak.

Magyarország a világ ötödik legnagyobb vetőmag-exportőre: közel 100 ezer tonna vetőmagot exportálunk éves szinten. Az új beruházás az igazgató szerint új piacot nyithat meg a hazai vetőmag előtt, elősorban azzal, hogy fejlett technológia telepítésével magasabb szintre kerül a minőségbiztosításuk is.

Valóban óriási a verseny, ráadásul a mi magyar cégünknek jellemzően a hatalmas tőkekoncentrációval rendelkező multinacionális vállalatok között kell megállnia a helyét, elsősorban Magyarországon és a Kárpát-medencében. Nagyon erős kutatóháttérrel is rendelkezünk. Az ELKH Agrártudományi Kutatóintézetének zászlós hajója Martonvásár, valamint a Talajtani Intézet és a Növényvédelmi Intézet is mögöttünk áll. Mindez azt is jelenti, hogy szaktanácsadás, és a friss információk tudás transzfere közvetlen kapcsolatban is velünk van, amit nem minden versenytársunk mondhat el magáról

– nyilatkozott Sándorfy András.

Haladnak a tervekkel

A beruházás megtervezése már tavaly elkezdődött, valamint megszerezték azt a 15 hektáros területet is, amelyen az üzem áll majd. Megtörtént az épület tájolása és kiválasztották az építkezéshez szükséges fővállalkozót és a kivitelezőt is. A jelek szerint hosszú távra terveznek a létesítménnyel, hiszen az igazgató szerint az egyik fő szempontjuk, hogy olyan eszközöket telepítsenek az üzembe, „amelyek még a 22. században is megállják a helyüket".

Itt már nem egy klasszikus üzemről beszélünk majd, hiszen a digitalizáció, a robotizáció és az automatizáció nagyon komolyan jelen lesznek benne, így ide mérnökökre, valamint technikusokra lesz szükségünk

– mondta Sándorfy András.

Alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz

Az igazgató arról is beszélt, hogy már évtizeddel ezelőtt előre jelezték az időjárás napjainkban jelentkező változásait: az egyre nagyobb aszályt, a csapadék hektikus eloszlását és változó mennyiségét, valamint azt, hogy délről tolódik északra a melegedés és a szárazság. Az időjárási változások miatt is, Lengyelországban ma már 1,5 millió hektáron termelnek kukoricát, miközben Magyarországon 1,040 millió hektárra csökkent a termőterület.

Nekünk a kutatóintézeti háttérrel lehetőségünk van arra, hogy a magyar termelőknek olyan alternatívát biztosítsunk a speciális kukorica hibridjeinkkel, a strapabíró, bőtermő kalászos fajtáinkkal, amelyek használatával nem csökkenhet a gazdasági eredményük. Mindez azt is jelenti, hogy ezzel új, északi és keleti piacok nyílhatnak meg a hazai nemesítésű vetőmagok előtt

– tájékoztatta az Agrárszektor.hu-t Sándorfy.

A cégvezető a keleti piacok kapcsán beszélt egy Kazahsztánban indult programjukról is: ebben a projektben ott élőket igyekznek megtanítani hatékonyan gazdálkodni. Sándorfy András szerint a nagyobbrészt Ázsiához tartozó országban miden adott a mezőgazdasági termeléshez, hiszen vannak jó minőségű földterületik és vizük. A cég abban segít, hogy megtanítja a kazahokat arra, hogy melyik kukorica hibrideket és gabonafajtákat érdemes- és azokat hogyan kell a térségükben termeszteni.

The Conversation

Ne hagyd ki!