A gomba, mint élelmiszer egyedülálló a zöldségek között, különleges tápértékkel rendelkező szuperélelmiszer, amelyet a magyar fogyasztók is szívesen fogyasztanak. A gombaféléknek igen alacsony a szénhidrát-, zsír- és nátriumtartalmuk, ugyanakkor B-vitaminokban és ásványi anyagokban, például szelénben, káliumban és vasban gazdagok. Emellett a gomba az egyetlen nem állati eredetű D-vitamin-forrás.
A gombafogyasztás elterjedésével ma már 1,5 kg-ra tehető egy fő éves fogyasztása, amely a jövőben a tudatos táplálkozás és környezettudatos gondolkodásmód elterjedésével jelentősen növekedni fog. Annak érdekében, hogy ez a nélkülözhetetlen élelmiszer a fogyasztók asztalára kerülhessen, jelentős mennyiségű mezőgazdásági mellékterméket használunk fel, amely a letermesztést követően visszakerül a termőföldekre, növelve annak tápanyag értékét.
A víz- és energiafelhasználás, valamint az alacsony CO2-kibocsátás mértéke alapján a gomba olyan tápláló élelmiszer, amelynek ökológiai lábnyoma nagyon kicsi. A gombatermesztők nem csupán a „végső újrahasznosítók", hanem fenntartható élelmiszer forrást biztosítanak a fogyasztók számára.
Szükség van erre
"Ahhoz, hogy a növekvő fogyasztási igényeket ki tudjuk elégíteni, illetve a csiperke, laska és egyéb gombafajták számára is alapanyagot tudjunk biztosítani, kalászos növények bálázott szalmáját is felhasználjuk. A gombaalapanyag gyártás során felhasznált szalma, olyan optimális komposztálási és fermentációs folyamaton esik át, amelynek köszönhetően friss élelmiszer alapanyagot tudunk előállítani" - figyelmeztet a Bio-Fungi. Mindezeken túlmenően a letermett gombakomposzt a mezőgazdaságba visszakerülve kimagasló tápanyagforrás a szántóföldi növényeknek, zöldségeknek, illetve a gyümölcsösöknek. Mindazok a gazdák, akik a szalmát a gombakomposzt üzemek számára adják el, segítik és támogatják azt a természetes folyamatot, hogy a magas cellulóz tartalmú szalmából élelmiszer, valamint a letermett gombakomposzt által kimagasló tápanyag forrás legyen a földeken.
Úgy gondolják, hogy, amíg az energiaszektorban vagy az égető üzemekben a szalma szénforrásai teljesen elégnek, amely szén-dioxid terhelést jelent a környezetre, addig a gombatermesztésben, akárcsak az állattenyésztésben, közvetlenül az élelmiszer-előállítást szolgálja a folyamat, ugyanakkor jelentősen kevesebb környezetterhelés mellett.
El is mennek érte
A Bio-Fungi folyamatosan keres és felvásárol gombaalapanyag gyártáshoz éves szinten közel 50 ezer tonna, elsősorban őszi búza, árpa, rozs, tritikálé, szója, stb. növények szalmáját. Egyaránt vásárolnak rendre vágott szalmát, amelyet saját bálázó kapacitásukkal tudnak felbálázni, saját rakodóikkal el tudunk szállítani, de akár kész bálázott szalmát is fogadnak telephelyükön. Alapanyag-gyártásuk évről évre több BIO szalmát használ fel, amelyet magasabb áron tudunk átvenni BIO tanúsítással rendelkező partnereiktől.
Szerződött partnertől a teljes lekötött tételt megvásárolják, azaz nem csak az ún. válogatott tételeket, hanem a gazdáknál megtermett teljes mennyiségre igényt tartanak. Akár több éves szerződést is tudnak biztosítani, évjárattól függetlenül is. Amennyiben egy-egy gazdánál több vagy kevesebb tétel keletkezett, a nálunk lévő puffer kapacitásnak köszönhetően minden tételt meg tudunk vásárolni.
Jóllehet, a bálázott szalma esetében elsősorban nagy kockabálára tartunk igényt, de a körbálákat is fel tudják használni.
