A radarképeken különböző színek jelölik egy adott terület időjárását. A színezetek jelentése viszont nincs mindig feltűntetve rajtuk. Ezen probléma megoldásához próbál segítséget nyújtani a cikkünk.
Amit a meteorológiai weboldalakon láthatunk
Leggyakrabban az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján láthatunk az időjárásra vonatkozó radarképeket. Azokon leginkább a pillanatnyi csapadékintenzitásról kaphatunk információkat megfelelő felbontásban. Ebben az esetben a térkép alsó részében fel vannak tűntetve az, hogy egy-egy adott szín mekkora mérető csapadékformát jelent – írja a nak.hu. Ezek jelezhetnek akár
- szitálást;
- gyenge, mérsékelt intenzitású esőt;
- közepes és nagy intenzitású esőt;
- záport, zivatart, jégesőt;
- esetleg villámárvizet is.
Egy példa arra, hogy az OMSZ hogyan mutatja be a csapadékintenzitást
Fotó: OMSZ
Más meteorológia webalkalmazásokon vagy oldalakon használt radarképek
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által használt radarképeken meg lehet határozni, hogy melyik zivatarcella volt jégveszélyes, melyikből mikor és mennyi ideig hullhatott károkat okozó jég egy adott területen. A radarképeken általában azt láthatjuk, hogy a zivatarcella átmérője 10-20 km, míg a szupercelláké esetenként 30-40 km is lehet.
Radarképek összehasonlítása
Fotó: OMSZ és NAK
Miből esik a jég? – A radarképek összehasonlítása
Egyes hagyományos radarképeken a zivatarcellák minden nedvességet tartalmazó részét láthatjuk. Más - például a NAK által használt - térképeken kisebbnek tűnhetnek a zivatarfelhők. Ennek az az oka, hogy azokon a magasabb tartományokban olyan értékek is megjelenhetnek, amelyek jég jelenlétére utalhatnak.
Ezek segítségével meg lehet állapítani, hogy zivatarcella egyes részeiben, például 10 km-es magasságban, a becsléseik szerint például -45 °C volt. Ekkora magasságból ilyen alacsony hőmérséklet mellett akár nagyobb méretű jég is eshetett.
Egy-egy jégészlelés adatait a térkép bal felső sarkában lehet látni a Kamara térképein, melyben a jégbejelentés dátumát, időtartamát, illetve a jég méretét és mennyiségét lehet megnézni. Az észlelésekből az is jól látszódhat, hogy melyik cellából hullhatott jég, illetve milyen irányban haladt tovább a rendszer.
Jégészlelések
Fotó: OMSZ és NAK
