Nem javul a mezőgazdaság helyzete a keleti megyékben

A nyári növények, melyeknek ezekben a hetekben lenne a legnagyobb szükségük kiadós esőkre, öntözés nélkül továbbra is szenvednek az aszálytól, miután a keleti, északkeleti országrészben az előző napokban kialakult záporok csak kisebb foltokban adtak csapadékot. Nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás.


Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb kezdték a szokásosnál. Az őszi árpa és a legtöbb helyen a repce aratása befejeződött, és a búza aratása is a végéhez közelít. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép – írja a met.hu.

A kukorica a címerhányás fázisában jár, a napraforgó pedig virágzik, az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszály miatt. Kisebb körzetekben átmenetileg keleten is enyhült a szárazság a záporokkal, zivatarokkal érintett területeken, de jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok. A kapás növények mellett a kaszálók hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 750 és 850 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 30-60 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 60-120 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is szűk egy héttel hamarabb következnek be.

Újabb száraz hétnek nézünk elébe

A múlt héten hétfőn és a keleti országrészben kedden is még kitartott a megelőző hetet jellemző forró időjárás, majd kedden markáns hidegfront érkezett, amely lehűtötte a levegőt, de jelentősebb csapadékot főként a nyugati országrészbe hozott, máshol csak elszórtan fordultak elő kiadósabb záporok. A hét második felének időjárási frontjai is a délnyugati tájakat öntözték jobban, bár péntektől vasárnapig a keleti, északkeleti országrészben is sokfelé alakultak ki záporok, de ezekből csak kevés helyen hullott 5 mm-t meghaladó mennyiség.

Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege a Dunántúl nyugati felének kivételével az ország nagy részén most is elmarad az ilyenkor szokásos értékektől, az elmúlt harminc napban pedig míg a Balatontól nyugatra 60-120 mm csapadék hullott, addig a Velencei-tó térségében, a Hegyalján és az Alföldön többfelé 5 mm sem esett. A Tiszántúl jelentős részén továbbra is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható, de az egy héttel ezelőtti állapothoz képest leginkább a Duna-Tisza közén és a Dunántúl keleti tájain romlott az aszályhelyzet. A talajok felszín közeli része az elmúlt napok kiadósabb záporai által érintett területek kivételével a legtöbb helyen csontszáraz.

A Dunától keletre és egyre nagyobb területen a Dunántúl északkeleti tájain is a felső egy méteres talajréteg is kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza, a vízhiány a telítettséghez képest 130-160 mm.

A hőmérsékleti maximumok a múlt hét eleji 35 fok körüli értékekről szerdától országszerte tartósan 30 fok alá estek vissza, de a Dunántúlon többször még 25 fok sem volt a legmelegebb órákban. A minimumok is csak 15 fok körül alakultak, sőt, ma hajnalban többfelé 10 fok alá hűlt a levegő.

The Conversation

Ne hagyd ki!