Végre növekszik a talaj nedvességtartalma hazánkban. A múlt hét második felében kiadós csapadék érkezett főleg az északkeleti és délkeleti országrészbe. A kukoricán ez az eső már nem segített, de például a cukorrépának és az őszi érésű gyümölcsöknek még nagyon sokat számított. Az elvetett őszi káposztarepce vegetációs ciklusa pedig most indult, így minden csepp esőre nagy szüksége van.
Így áll a szántóföldi növénytermesztés a hazánkban
A napraforgót a legtöbb helyen már betakarították, bár az elmúlt esős napok ennek nem kedveztek. A kukorica a viaszérés – teljes érés fenológiai fázisában jár, ahol a nyáron nem silózták le. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a helyzet, mint a keleti országrészben. Errefelé nagy területen egyáltalán nincs termés. Miskolc térségében nem minden táblában, de többnyire egy-egy cső van a növényeken. Ezek azonban jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak. Az elmúlt napokban érkezett csapadék sok tekintetben életmentő volt, bár a napraforgónak és a kukoricánk már nem számított. A frissen elvetett repce kelését azonban lehetővé tette és a kiégett legelők is újrazöldülnek – írja a met.hu.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1500 és 1650 foknap között alakulnak, a kukorica beéréséhez bőven elegendő. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 90-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 110-170 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.
Így alakult az időjárás az elmúlt napokban
Az elmúlt hét első felében elszórtan alakultak ki záporok az országban, majd csütörtökön hidegfront érkezett hazánk fölé, melynek mentén főleg északon, északkeleten és délen alakultak ki heves záporok, zivatarok. Átmeneti szünet után péntek éjjel újabb csapadékzóna alakult ki, mely északkeleten és délkeleten okozott kiadós csapadékot. Szombaton napközben és vasárnap többfelé voltak újabb záporok, zivatarok, de már nem adtak nagy terültre jelentős csapadékot.
Az elmúlt öt nap alatt az ország jelentős részén 10 mm-t meghaladó csapadék hullott, sőt északkeleten és délkeleten nagy területen 40-50 mm-t meghaladó mennyiség esett. Ugyanakkor az északnyugati országrész és a Kaposvár-Szolnok vonal széles sávja kimaradt a csapadékból. Az augusztus 20. után kezdődött csapadékosabb időszak hatására az elmúlt 30 nap csapadékösszege már nagy területen meghaladja a sokéves átlagot, ilyenre pedig régóta nem volt példa, azonban a 90 napos összegben még jócskán van hiány.
A talajok felszín közeli rétege az ország jelentős részén nedves, sokfelé sáros, és egyre nagyobb területen jut a mélyebb rétegekbe is. Jelenleg az Alföld középső részén a legszárazabb a talaj. Ennek megfelelően az aszály mértéke és területi kiterjedése tovább csökkent, inkább már csak az Alföld középső részére és a Délkelet-Dunántúlra jellemző.
A hőmérséklet a múlt héten lassan emelkedett, csütörtökön már 30 fok közelében alakultak a csúcsértékek, majd a hét végére 6-8 fokot mérséklődött a felmelegedés.
