Egyiptomnak kevesebb mint öt százaléka termőföld. Azonban ezek a területek is zsugorodnak az urbanizáció miatt. Ráadásul egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány is. Úgy tűnik, mindezek következtében a hidropónikus gazdálkodás felé fordulhat az ország.
Egyre kevesebb a művelhető terület Egyiptomban
A hidropónikus gazdálkodás a vertikális gazdaságok egyik típusa. Talaj helyett más anyagokat, például kavicsot, perlitet alkalmaznak a makrotápanyagok jobb felszívódásához, és a növények gyökereinek támasztékaként. Öntözés és trágyázás helyett tápoldat jut a gyökerekre. Az ilyen farmok nagyjából 90 százalékkal kevesebb vizet használnak fel a szabadföldi gazdálkodáshoz képest, és elrendezéstől függően akár tízszer több növény termeszthető egységnyi helyen. Ez a módszer különösen előnyös a száraz éghajlatú, valamint a gyenge talajminőségű régiókban.
Ilyen megoldásokkal kísérletezik Egyiptomban a Plug’n’Grow agritech startup. A cég szerint, ha 10 ezer feddanon (0,042 km2) alkalmaznák a hidroponiát, kétmillió tonna zöldséget tudnának előállítani évente. Ez nagyjából az ország jelenlegi mezőgazdasági exportjának a felét jelentené.
Egyiptom 95 százaléka sivatag. Mezőgazdasági művelés alatt kevesebb, mint a területek 5 százaléka áll. Azonban a Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, azok mérete is zsugorodik, ami elsősorban az urbanizációval magyarázható.
Az ország mezőgazdaságának a jövője sem tűnik fényesnek: az ENSZ várhatóan 2025-re vízhiányos kategóriába sorolja Egyiptomot. A döntést elsősorban a terület éghajlatváltozása miatt hozhatják meg. Illetve azért, mert Etiópia a közelmúltban gátat épített a Nílus egyik mellékfolyóján, Egyiptom fő édesvízforrásán.
A világ legnagyobb hidropónikus farmja
A Bustanica (a név jelentése arabul kert vagy gyümölcsöskert) a világ legnagyobb hidropónikus, vertikális farmja. Az Emirates cégcsoport tulajdona, és 40 millió dollárból épült meg Dubaiban, az Al Maktoum Nemzetközi Repülőtér közelében.
A létesítmény 33 hektáron fekszik, és évente nagyjából 1000 tonna leveles zöldséget képes előállítani, tehát napi szinten mintegy 3 tonnát. A farm előnye, hogy 95 százalékkal kevesebb vizet használ, mint a hagyományos mezőgazdaság, ugyanannyi növény termeléséhez. A kert zárt rendszerét úgy tervezték, keringesse a vizet a hatékonyság maximalizálásáért. Az elpárolgott nedvességet visszanyerik és újrahasznosítják, így évente 250 millió litert takarítanak meg a hagyományos, kültéri gazdálkodáshoz képest, azonos teljesítmény mellett.
A Bustanica fejlett technológiája mesterséges intelligenciát is használ. Azonban a farmot egy képzett csapat irányítja, akik között kertészeket, mérnököket és növényszakértőket találni. A termelés folyamatosságával biztosítják, mindig legyenek friss termékeik, amelyek gyomirtók és egyéb vegyszerek nélkül készülnek.
