A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. A szakcikk arra is kitér, hogy a következő egy-két évtizedben nem várható, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban.

A világ hús- és tejfogyasztása folyamatosan nő, főleg a feltörekvő országok életszínvonal-javulásának köszönhetően, így bővül a gabonafélékből és olajnövényekből készített takarmányok felhasználása is. Mindezek okán a táplálkozástudományi és környezetvédelmi szempontok erősödése mellett, a takarmánygyártás világszerte perspektivikus szakágazatnak számít.

Az előrejelzések szerint 2050-re a globális húsfogyasztás a jelenlegi mintegy évi 340 millió tonnáról 470 millió tonnára, vagyis közel 40 százalékkal emelkedik, azaz a fejenkénti húsfogyasztás mintegy 8 kilogrammos növekedésével számolhatunk, mintegy 1,5 milliárd fő többletfogyasztó mellett. A takarmány iránti globális kereslet 2016 és 2018 között elérte az 1,7 milliárd tonnát és – ahogyan ez a fentiekből is kiviláglik – várhatóan növekedni fog: középtávon a takarmány-felhasználás évente 1,5 százalékkal bővülhet.

Hazai helyzet

A magyarországi takarmánykeverő üzemekben összesen 3 millió 779 ezer tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2019-ben. A szektor versenyképességét elsődlegesen a hazai előállítású keveréktakarmány-alkotók elérhetősége és piaci ára, a kapcsolódó logisztikai költségek, a méretgazdaságos termelési méret, a kapacitáskihasználás és a gyártástechnológia határozzák meg.

Bár a magyarországi keverőüzemek korszerűsítése is sürgető feladat, a versenyképes takarmányipar megteremtéséhez kiemelt hangsúlyt kell fektetni a fajlagos energia- és élőmunka-felhasználás csökkentését célzó műszaki és technológiai megoldások alkalmazására. Mindezek mellett új, a jelenleginél szélesebb, korszerűbb termékpalettával növelhető a magyar szereplők részesedése a hazai és az exportpiacokon.

Nagy kihívás

A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy az állattenyésztés megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos és nyomon követhető állati eredetű élelmiszer-alapanyagot állítson elő úgy, hogy a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. Mindez jelentős globális takarmánybázist igényel, melyen belül a keveréktakarmányok jelentősége kiemelt. A lakosság ökológiailag is fenntartható élelmiszerellátása, a következő évtizedek egyik legsürgetőbb kihívása, illetve feladata.

E kihívások között szót kell ejteni az alternatív és szintetikus élelmiszerekről is, amelyek közül az elmúlt években a mesterséges húsok kerültek az érdeklődés középpontjába, de léteznek más alternatív megoldások is, mint például az egyéb mesterségesen előállított élelmiszerek, vagy a rovaralapú ételek. Mindezek a takarmányiparral szembeni elvárásokat is érinthetik.

Az OTP Agrár szakértői azonban úgy vélik, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben nem reális az alternatív élelmiszerek nagyobb arányú térnyerése a fogyasztásban. Egyrészt a húshelyettesítők magas előállítási költségei, valamint ökonómiai szempontból kiforratlan technológiája miatt, másrészt azért, mert a fogyasztók jó része nem szívesen mondana le a klasszikus húsokról.

The Conversation

Friss

123rf

170 ezer forint környékén a napraforgó

Az AKI PÁIR adatai szerint az ipari napraforgómag (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára az egy évvel korábbihoz képest 43 százalékkal magasabb, átlagosan 168 ezer forint/tonna volt július második hetében.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!