Drágult a magyar termőföld

Mélyen a zsebébe kell nyúlni annak, aki manapság termőföldet akar vásárolni Magyarországon, vagy az Unió más államaiban. Nagyon kevés az olyan földterületet, ahol volt némi árcsökkenés a közelmúltban hazánkban. Járásonként többszörös eltérések is tapasztalhatóak az árakban.



Elszállt a termőföldek ára idehaza

Tavaly sem lassult a termőföldek évek óta tartó drágulása hazánkban. Amíg 2019-ben 5,7 százalékkal növekedett átlagosan a termőterületek ára, tavaly még nagyobb mértékű, 6,6 százalékos drágulás volt tapasztalható. 2020-ban a szántókért átlagosan 1,7 millió forintot kértek hektáronként. A 2008-as bázisévhez viszonyítva ráadásul a tavalyi évre majdnem megkétszereződött a földek reálértéke – írja az Agrárszektor.hu.

Nőttek az árak az összes régióban. A drágulás mértéke 3 százalék és 12,5 százalék között mozgott. A legtöbbet a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,87 millió forintot), de nem sokkal maradt le az Észak-Alföld sem (1,81 millió forint). A legolcsóbbnak Észak-Magyarország számított, ahol csak kicsivel csúszott egymillió forintért felé egy hektárnyi szántó ára. Az északi vidéken mérték azonban az elmúlt tíz év legjelentősebb drágulását, hiszen ezen idő alatt megháromszorozódott az ottani földek értéke. Közép-Magyarország volt másik véglet, ahol „csupán” 62 százalékkal került többe hektáronként a mezőgazdasági fölterület átlagosan, mint egy évtizeddel korábban.

A megyék közül Hajdú-Bihar volt a legdrágább 2,25 millió forinttal. A legolcsóbb pedig Nógrád, mintegy 0,9 millió forintos átlagárral hektáronként. Járásokra lebontva Hajdúszoboszló volt az egyik véglet (3 millió forint/ha), a legolcsóbbak pedig a pétervásárai, az aszódi, az edelényi és az ózdi járások voltak 600-750 ezer forint körüli összeggel.

Érdekesség, hogy amennyiben művelési ágakra bontva vizsgáljuk a földek értékét, találunk egy szektort, ahol árcsökkenés tapasztalható - immár évek óta. Ez pedig a szőlőültetvény. Mintegy 2,9 százalékkal kerültek tavaly kevesebbe a szőlőskertek, mint egy évvel korábban.

Óriási eltérések az Unióban

Korábban ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy hatalmas eltérések vannak az Európai Unió tagállamainak szántóföldárai között az Eurostat legfrissebb adatai szerint. A szántók az Unióban Hollandiában kerültek a legtöbbe 2019-ben, hektáronként átlagosan 69 632 euróba. A másik véglet a közösségben Horvátország, ahol átlagosan 3440 euróért váltottak gazdát a termőföldek 2020-ban. Igaz, egy év eltérés van a két adat között, de a különbség így is jelentős, mintegy 20-szoros.

Ennél is nagyobb eltérést tapasztalhatunk, amennyiben nem országonként, hanem régiónként hasonlítjuk össze az árakat. Ebben a vonatkozásában a legnagyobb átlagárat a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken találhatjuk, ahol 2020-ban 120 477 euró/hektár áron cseréltek gazdát a földek. Legolcsóbb a szántóföld pedig Bulgária délnyugati régiójában (Yugozapaden) volt tavaly, átlagban 2051 euró. Ebből kifolyólag a legolcsóbb és legdrágább uniós régiók termőföldárai között a különbség mintegy 59-szeres.

The Conversation

Ne hagyd ki!