A magyarok többsége szívesen fogadná az eurót

A Republikon Intézet készített felmérést arról, hogyan vélekednek azoknak az uniós országoknak a lakosai a közös valuta bevezetéséhez, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. Megmutatjuk, hogy a magyar válaszadók hogyan vélekedtek a témában.



Többségében megbízunk az euróban

Hét uniós, az euróövezethez azonban még nem csatlakozott ország lakosainak véleményét vizsgált meg a Republikon Intézet ( Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország) – írja a tanulmányra hivatkozva a Portfolio.hu.

A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az országuk még nem áll készen az euró bevezetésére. A magyarok többsége is ezen a véleményen van, azonban arányaiban kevesebben gondoljuk így, mint például a cseh vagy a lengyel válaszadók. A három ország megkérdezettjeinek relatív többsége szerint 10 éven belül érik el a euróövezeti tagságot. Fontos megemlíteni azonban, hogy a három nemzet negyede-harmada gondolja úgy, hogy a csatlakozás sosem fog bekövetkezni.

A hét uniós ország lakosai közül egyébként Magyarországon a második legnagyobb azoknak az aránya (közel kétharmad), akik szerint pozitív változásokat hozna, ha bevezetnénk az eurót. Az eredmény mögött a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság miatt kialakult forintelértéktelenedés rossz tapasztalata állhat a tanulmány szerint.

A felmérés arra az aggodalomra is kitér, mely szerint az euró esetleges bevezetése után drágulás várható. Érdekesség, hogy a megkérdezett hét ország lakosai közül a magyarok aggódnak emiatt legkevésbé. A magyar megkérdezettek szerint a közös valuta inkább stabilizálná az árakat.

Ahová érkezik az euró

A közelmúltban írtunk róla, hogy Horvátország (a déli szomszédunkat is érintette az említett felmérés) hamarosan, egy éven belül bevezetheti az eurót. A kuna várhatóan eltűnik 2023 január 1-gyel, és a közös európai valuta lép a helyébe. Azonban már most nagyon erős az euró jelenléte az adriai országban. A Horvátországban nyaralók korábban is megtapasztalhatták, hogy szinte bárhol elfogadják azt. Részben emiatt sem valószínű, hogy az új fizetőeszköz bevezetése nagyobb zavarokat okozna a horvát gazdaságban.

Az euró bevezetésének egyébként a legnagyobb előnye az lehet, hogy általa szorosabb integráció jöhet létre az európai gazdasággal, valamint eltűnhet az árfolyamkockázat az exportőrök számára. A hátrányát viszont az jelentheti, hogy rövidtávon az infláció növekedését hozhatja magával, valamint a bevezetésével az ország feladja az önálló monetáris politikáját.

Horvátországot egyébként Bulgária követheti az euró bevezetéséven.

Egyre kisebb lehet a nyomás a magyar euró miatt

Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint, ugyan az Unió tagországai közül tizenkilencben már euró van forgalomban, azonban egyre kisebb a nyomás azokon az országokon a valuta bevezetése miatt, ahol még nem a közös pénz a fizetőeszköz. Magyarország esetében például 2007/2008 környéke volt eredetileg az euróbevezetés céldátuma. Mára azonban világosság válhatott két dolog az EU-ban. Az első, hogy valószínűleg nem minden tagállam számára előnyös, ha belép az eurozónába. A másik pedig az, hogy reformra szorulhatnak a belépési feltételei.

A szakértő emellett beszélt arról is, hogy jelenleg több euróövezeti tag sem felel meg az euróbevezetés kritériumainak. Olaszországban például a GDP 150 százaléka az államadósság, miközben a maastrichti kritériumokban 60 százalék szerepel. Beke Károly szerint ráadásul az euróra bevezetése egyirányú utca, ahonnan nincs visszaút.

The Conversation

Ne hagyd ki!