A klímaváltozás és az azzal járó szélsőséges időjárás miatt is veszélyben vannak a magyarországi bükkösök – véli a szakértő. Például a hótakaró hiánya miatt új kórokozók és kártevők jelenhetnek meg az hazai erdőkben.
Bajban vannak a hazai bükkösök
Az erdészek több évtizedes, sőt, évszázados távlatokban gondolkodnak. Ők úgy látják, veszélyt jelent a klímaváltozás a hazai tölgyesekre. Emiatt segíteni kell azokon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az erdők nincsenek annak a tudásnak a birtokában, hogy itt néhány évtized múlva milyen változások lesznek a környezetben, és ezek a szélsőséges időjárási viszonyok felkiáltójelek, hogy erre nagyon oda kell figyelni. A két-három évvel ezelőtti aszályos év után egy csapadékosabb év: ez mindig kihívásoknak teszi ki a környezetet
– nyilatkozta Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára az InfoRádióban.
Hozzátette, Magyarországon a természet négy évszakhoz van szokva. Ha kimarad egy közülük, akkor valamilyen környezeti tényező szélsőséges irányba mozdul el. Ez teret enged új károsítók, kórokozók megjelenésének. De ilyen problémát okozhat az is, ha elmarad a téli fagy, meleghullám jön, vagy aszályossá válik az idő. Ezekre egyre gyakrabban van példa.
Fontos, hogy az erdei életközösség is minél stabilabb, diverzebb ökoszisztéma legyen. Akkor tud ezeknek jól ellenállni. Vannak olyan fafajok, amelyeknek az ökológiai igénye olyan skálára esik, ami lehet, hogy itt néhány évtized múlva nem lesz adott Magyarországon. Ilyen például a bükk, amit most mi az év fájának is választottunk. (…) Ez a fafaj veszélyben van. Egyre kevesebb olyan terület van Magyarországon, ahol megtalálja a maga optimumát. Ez elsősorban a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatásának tulajdonítható
– tájékoztatott Elmer Tamás.
Ezeket a facsemetéket különösen sokan ültetik manapság
Egyébként korábban írtunk arról is, hogy változnak a vásárlói igények a faiskolákban. Nagy István, nagykanizsai termelő úgy látja, a kereslet a magasabb tűrőképességű gyümölcsfák felé csúszik el. Azonban igen keresett a csemegeszőlő is.
A Covid időszakában volt némi fellendülés, ami a keresletet illeti, de mostanra inkább csökkenést tapasztalunk. Az emberek valahogy jobban meggondolják, mire költenek. Ami elmondható, hogy mostanában inkább a rezisztens, kevesebb növényvédőszerrel megvédhető fajtákat keresik úgy a gyümölcs, mint a szőlő esetében. Megjegyzem, azért azt ne higgye senki, hogy ezeket abszolút nem kell permetezni, különösen nem igaz ez olyan évjáratban, mint amilyen az idei volt. A rezisztencia leginkább a normál, átlagos évjáratokra vonatkozik. Az idei nem az volt. Szőlőben a csemegeszőlők, különösen az ukrán fajták mennek
- idéztük a kertészt a télen.
Hozzátette, megugrott az érdeklődés a különlegesebb mediterrán növényekre is, amelyek egyre jobban érzik magukat a megváltozó magyarországi klímán. Emiatt például a fügére, a gránátalmára, a kákira (azaz datolyaszilva) vagy a kivire is megnőtt a kereslet.
Az ültetési időszak most kezdődik és egészen a talaj megfagyásáig folytatható. Én mindenkinek azt javaslom, hogy méterszer méteres ültetőgödröt ásson, dúsítsa talaját komposzttal és a gyökerek közt jól tömörítse a földet, erre a legjobb mód az iszapolás. Mielőtt a földbe kerül, érdemes a gyökereket kicsit visszacsípni, hogy jobban bokrosodjon. Magát a facsemetét tavasszal metsszük meg, s törekedjünk arra, hogy a gyökérzet és a korona mérete egyensúlyban legyen. Azt gondolom továbbá, ha túl forró és száraz a tavasz, folyamatosan gondoskodnunk kell az ősszel ültetett csemeték, oltványok öntözéséről is
- javasolta a termelő.
