Felveszi a harcot a rengeteg hulladékkal járó, olcsó, műanyag alapanyagokból készült termékekkel szemben az Európai Unió a klímavédelmi célok elérése érdekében. Az ilyen ruháknak nagyjából a 85 százaléka végzi a szeméttelepeken. Emiatt hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal.
Nem fenntartható a jelenlegi ruhaipar
Olyan márkák olcsó, poliészter ruhái árasztják el a világ hulladéklerakóit, mint a Primark, a Boohoo és a Shein. Ezen vállalatok termékei igen népszerűek, hiszen a kőolajból származó, sokoldalúan felhasználható műanyag alapanyagaik sokkal olcsóbbnak tűnnek, mint a fenntartható alternatíváik. Azonban ez csak látszólagos. Ha a teljes életciklusukat nézzük, tízszer költségesebbek lehetnek a környezetre gyakorolt káros hatásaik miatt - írja a Reuters.
Emiatt az Európai Unió egy olyan szabályozáson dolgozik, amely alapján a divatcégek vagy több elhasznált ruhát gyűjtenek vissza, vagy díjat fizetnek a hulladékkezelésért. Az EU részben ezzel akarja elérni, hogy a kidobott ruhaneműk 85 százaléka ne a hulladéklerakókban végezze.
A Portfolio megjegyzi, ahhoz, hogy a rendszer működjön, a vállalatok pénzügyi hozzájárulásának elég magasnak kell lennie a túltermelés megakadályozásához.
Persze ezek a költségnövekmények visszaköszönhetnek a ruhák árcéduláján is.
Jelentős a környezeti lábnyom
Egyébként az összes szennyvíz 20 százaléka, valamint az üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka köthető a ruhaiparhoz. Napjainkban nagyjából 92 millió tonna textil kerül a hulladéklerakókba évente, de a becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti az évi 134 milliót.
A körforgásos gazdaság elve szerint már a tervezés pillanatában tudni kellene, mi lesz mondjuk egy farmernadrágból, ha már nem működhet farmernadrágként. (…) A változás részben ott kezdődhetne, hogy a leendő divattervezők az egyetemi oktatás során találkoznak ezzel a kérdéssel, és a válaszaik is megfogalmazódnak rá. Magyarországon is dolgoznak olyan dizájnerek – például Vetlényi Alma, Tomcsányi Dóri –, akik a zero waste elve szerint alkotnak, és fenntartható alapanyagokkal, szabászati hulladék nélkül működtetik a vállalkozásukat. A másik lényeges momentum a fenntartható divat pontos, nemzetközileg elfogadott definiálása és szigorú központi szabályozása lenne, enélkül nem várható komolyabb változás a divatiparban
- idéztük Szilágyi-Csüllög Mónikát, a Budapesti Metropolitan Egyetem Fenntartható divatmárka-menedzsment képzés szakvezetőjét korábban.
Az ipar fenntarthatósági erőfeszítései nem biztos, hogy elegendők
Mindeközben a divat folyamatosan gyorsul. A fast fashiont felváltja az ultra-fast divat, amely soha nem látott mennyiségű új ruhát dob a piacra. Például 2022 januárja és szeptembere között a fast fashion divatóriások, a H&M és a Zara együttesen mintegy 11 ezer új modellt jelentettek meg. Ugyanezen idő alatt az ultra-fast fashion divatmárka, a Shein 314 877 új terméket. A gyorsulás óriási mennyiségű hulladékot termel.
Válaszul a divatipar számos tervet dolgozott ki a probléma kezelésére. Az olyan erőfeszítések, mint a fenntarthatóbb fonalakra és textíliákra való áttérés, valamint az etikusan tudatos választási lehetőségek kínálata dicséretes. Azonban ezek az intézkedések nem biztos, hogy eleget tesznek az ágazat gyorsan növekvő erőforrás-fogyasztásával és hulladéktermelésével való tényleges szembenézés érdekében.
