Uniós célok
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy legkésőbb 2025-től minden tagállamban kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést a használt ruhaneműkre is. Magyarországon ugyan országszerte vannak kihelyezve ruhagyűjtő pontok, az uniós cél elérése a konténerek kevés száma miatt egyelőre távolinak tűnik.
Hazánkban jelenleg a Textrade Kft konténerei vannak a közterületeken legnagyobb számban. Ők mintegy 1500 konténerbe gyűjtik a használt ruhát. Hartay Mihállyal, a cég kommunikációs vezetőjével a Hellovidék.hu készített interjút.
Tízezer tonnákat dolgoznak fel
A magyarok többsége az utóbbi időben kevésbé raktározza el azokat a ruhákat, amelyekre nincs szükség - ellentétben a rendszerváltás előtti időkkel. Évente átlagosan 60-80 ezer tonna használt ruhát dobnak ki azt emberek idehaza, amelynek a 90 százaléka a hulladéklerakókba kerül.
A Fejér megyei Textrade Kft évente több mint 40 ezer tonna használt ruhát dolgoz fel - a negyedét annak, ami a gyűjtőkonténereikbe kerül. A ruhák nagyobb része külföldről behozott és válogatatlan. Ezzel a mennyiséggel ők a piacvezetők idehaza. A cégnél 200 ember válogatja és bálázza a ruhákat, amelyek aztán értékesítenek.
Termékeik fő beszerzési forrása az Egyesült Királyság és Svájc, de Olaszországból, Belgiumból, Németországból, Hollandiából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából is importálnak bálás ruhákat. A szakember elmondása szerint pusztán az itthon begyűjtött ruhák nem lennének elégségesek nyereségesen működtetni a céget.
A települések felelősége
A kommunikációs vezető szerint az országban ott van kirakva a gyűjtőkonténerük, ahol az önkormányzat kéri és helyet is biztosít hozzá. Problémát jelent azonban, hogy sokan dobálják le a szemetet a konténerek környékén. Valamint, ha hirtelen telik meg egy gyűjtőpont, a még érkező ruhákat jellemzően melléjük rakják le az emberek. Túl nagy gyakorisággal pedig anyagilag nem éri meg begyűjtőautókat küldeni, ezekből kifolyólag több gyűjtőkonténerre lenne szükség Magyarországon.
Hartay Mihály elmondta azt is, hogy jelentős változásban bíznak a 2025-ös évtől, amikortól bekerül a hulladékgazdálkodási törvénybe, hogy kötelezettsége lesz az államnak kiterjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést a használt ruhák gyűjtésére is.
Hartay Mihály szerint az általuk begyűjtött ruhadarabok 60 százalékát ismét ruhaként hasznosítják újra, körülbelül a tizedük pedig géptisztító rongyként végzi. A fennmaradó rész javát az energetikai használja fel: eltüzelik, hamuját pedig jellemzően cementhez keverik. A konténerben összegyűjtött ruhaneműknek mindössze egy százaléka az, ami a szemétben végzi.
Piaci jellegzetességek
A cég által kiválogatott ruhák java egyébként nem Magyarországon kerül forgalomba. Idehaza a szétválogatás és a bálázás folyik. A termékek javát a Közel-Keleten, a Távol-Keleten, Ázsiában és Afrikában értékesítik, többnyire a szegényebb országokban. A divat azonban más a különböző területeken. A Közel-Keleten például a kevésbé színes, világosabb, egyszínű dolgokat kedvelik jobban – mondta a Textrade Kft kommunikációs vezetője.
Az új ruhák ára csökken a világban, ezért csökken a textil-újrahasznosítással foglakozó cégek profitja is. Az olcsó távol-keleti ruhák megjelenésével egyre több új ruhaneműt vásárolnak az emberek és jellemzően egyre rövidebb ideig hordják őket. Ez egyébként a textil-újrahasznosítással foglakozó cégek profitjára is hatással van.
Jótékonykodnak
A cég által feldolgozott ruhákból kerül a Vöröskereszthez is. Amekkora igényük van a szeretetszolgálatnak, azt a mennyiséget igyekeznek biztosítani a számunkra. Gondolt jelent azonban, hogy az emberek a téli ruháiktól tavasszal, a nyári ruháktól pedig télen szabadulnak meg, a rászorulóknak viszont pont fordítva van a ruhákra szükségük. Ráadásul a karitatív szervezeteknek sem helyük, sem emberük nincs arra, hogy kezeljék a lakosoktól beérkező ruhát.
Nagyon nem zöld az iparág
A szakember beszélt arról is, hogy a kőolajipar után a divatipar a legkörnyezetterhelőbb iparág. Nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia a ruhaiparban, amely ne járna magas szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. A felhasznált vegyi szálak a kőolaj ipari feldolgozásából keletkeznek.
A gyapot sok növényvédőszer felhasználását igényli. Annak feldolgozása pamuttá rengeteg édesvíz felhasználásával és jelentős szennyvízkibocsátással jár. A gyapjú kezelése esetében szintén nagy mértékű az édesvíz és a vegyszerek használata és a szennyvízkibocsátás is.
Csökkenő profit
A nyilvános cégadatok szerint a Textrade Kft-t 2007-ben jegyezték be és jelenleg körülbelül 260-270 főt foglalkoztat. Az alkalmazottak létszáma az elmúlt 5 évben nagyjából 100 fővel csökkent. Több, nyereséges évet követően 2019 egy kisebb, majd 2020 egy nagyobb visszaesést hozott a cég pénzügyeiben: a tavalyi évben 5,56 milliárd forint nettó árbevételt könyveltek el, ami 19,9 százalékos visszaesést jelent az azt megelőző év azonos időszakához képest. Az adózás előtti eredményük 2020-ban mínusz 35,47 millió forint volt, ami 222,2 százalék esés egyetlen év alatt.
