Magyarországon korábban kevésbé elterjedt fafajták csemetéit is sokan vásárolják a faiskolákban manapság. Ezért olyan tételek is egyre nagyobb arányban szerepelnek a kínálatban, mint a füge, a gránátalma, a káki (azaz datolyaszilva) vagy a kivi.
Változik a hazai faiskolák kínálata
Változnak a vásárlói igények a faiskolákban. Nagy István, nagykanizsai termelő úgy látja, a kereslet a magasabb tűrőképességű gyümölcsfák felé csúszik el. Azonban igen keresett a csemegeszőlő is.
A Covid időszakában volt némi fellendülés, ami a keresletet illeti, de mostanra inkább csökkenést tapasztalunk. Az emberek valahogy jobban meggondolják, mire költenek. Ami elmondható, hogy mostanában inkább a rezisztens, kevesebb növényvédőszerrel megvédhető fajtákat keresik úgy a gyümölcs, mint a szőlő esetében. Megjegyzem, azért azt ne higgye senki, hogy ezeket abszolút nem kell permetezni, különösen nem igaz ez olyan évjáratban, mint amilyen az idei volt. A rezisztencia leginkább a normál, átlagos évjáratokra vonatkozik. Az idei nem az volt. Szőlőben a csemegeszőlők, különösen az ukrán fajták mennek
- idézi a kertészt az Agroinform.
Hozzátette, megugrott az érdeklődés a különlegesebb mediterrán növényekre is, amelyek egyre jobban érzik magukat a megváltozó magyarországi klímán. Emiatt például a fügére, a gránátalmára, a kákira (azaz datolyaszilva) vagy a kivire is megnőtt a kereslet.
Az ültetési időszak most kezdődik és egészen a talaj megfagyásáig folytatható. Én mindenkinek azt javaslom, hogy méterszer méteres ültetőgödröt ásson, dúsítsa talaját komposzttal és a gyökerek közt jól tömörítse a földet, erre a legjobb mód az iszapolás. Mielőtt a földbe kerül, érdemes a gyökereket kicsit visszacsípni, hogy jobban bokrosodjon. Magát a facsemetét tavasszal metsszük meg, s törekedjünk arra, hogy a gyökérzet és a korona mérete egyensúlyban legyen. Azt gondolom továbbá, ha túl forró és száraz a tavasz, folyamatosan gondoskodnunk kell az ősszel ültetett csemeték, oltványok öntözéséről is
- javasolta a termelő.
Kevés az erdő Magyarországon?
Egyébként Magyarország zöldterülettel borított hányada 20-22 százalék, amiből nagyon kevés az erdő.
Ami ökológiai értelemben erdő, pusztán 4-5 százalék. A hivatalosan erdőként besorolt területek túlnyomó része nyaras-akácos ültetvény. Homogén rendszerek, amik a biodiverzitás szempontjából korlátos értékűek, olyanok mintha mondjuk rozsvetések lennének. Rengeteg erdei élőlény elkerüli ezeket az ültetvényeket. Szén-dioxidot elnyelő erdőkre lenne szükség, és legalább ekkora szükség van az ökológiai komplexitás meglétére. Az élővilág körforgására, ami talajszinten a rovarokkal, bogarakkal indul, rágcsálókkal, apró állatokkal, emlősökkel folytatódik, és a fák tetején lévő madarakkal fejeződik be. Ez egy komplex rendszert alkot, ez a természet maga. De ilyen ezekben az ültetvényekben nem tud létrejönni
– tájékoztatott Bojár-Iván András, a 10 millió Fa vezetője korábban.
