Egyre népszerűbbek az olyan kisebb, urbánus, kertészeti projektek világszerte, amelyekben például a lakosság, a civil szervezetek, az agrárszakma és a vállalkozások fognak össze, hogy kertekkel, városi mezőgazdasággal javítsanak a környezetükön. Hasonlókra Magyarországon is, sőt, az egész Európai Unióban bőven találni példát.
Magyarországon is egyre több a városi, közösségi kert
A Current Developments in Nutrition tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a közösségi zöldségeskertek javítják a kertészkedésben résztvevő lakosok étrendjét, azaz a szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait. Emellett pszichológiai eredményeik is vannak ezeknek a projekteknek. A kertészkedők jóval magasabb elégedettségről, büszkeségről számolnak be. A közösségi kertekben való zöldség- és gyümölcstermesztés javította az önbizalmukat, valamint az ízlésüket is befolyásolta.
A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta dolgozik közösségi kertek megvalósításán szerte Magyarországon. De nemcsak ők indítanak hasonló projekteket az országban. Például tavaly szeptemberben Újbuda önkormányzata alakított át 1124 négyzetméter betonnal fedett területet közösségi tankertté. Idén pedig a fővárosi önkormányzat hirdetett pályázatot, amiben akár hárommillió forintot is nyerni lehetett a társasházak belső udvarainak a zöldítésére.
Jelenleg Magyarországon több tucat közösségi kert működik. Az Agrárszektor megjegyzi, ezek a városi projektek az urbánus környezetben a hőmérséklet csökkentésében is segítenek a forró napokban. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék adatai szerint Budapest belvárosának hőmérséklete a nyári hónapokban akár 10°C-al is melegebb lehet, mint a zöldebb kertvárosi területeké. A jelenség a világ számos nagyvárosára jellemző. Elsősorban a mesterséges, épített környezet tehető felelőssé ezért, hiszen felszívja a hőt.
Európában is sok a hasonló projekt
A városok zöldítésének a trendje nemcsak magyar jelenség. Európában is, sőt, világszerte jellemző. A Euronews cikke szerint a közelmúltban a hollandiai Utrechtben jelentették be, hogy Wonderwoods („Csodafák”) néven alakítanak ki vertikális kertet egy lakótömbön. A toronyház tízezer növénynek, köztük háromszáz fának fog otthont adni. A növények évente negyvenegy tonna oxigént termelhetnek. Emellett hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és port szívhatnak fel, valamint csökkenthetik a városi hőmérsékletet és a zajszennyezést is.
Mellettük a belgiumi Antwerpen kis léptékű, a városi lakosságot bevonó, újító zöldítési és kertészeti programot hirdettek meg június elején. Emellett egy növényekkel teleültetett és zöld falakkal megrakott villamost, egyfajta mobil kertet helyeztek üzembe. A jármű csak egy napra lett mozgó kertté átformálva, azonban remek promóciója volt a városi, zöldítési projekteknek.
Évelő haszonnövények a kertben
Ha kedvet kaptál te is kertészkedéshez van néhány javaslatunk, mit ültess a kertedbe. Akár kezdő kertészeknek is ajánlott lehet az évelő haszonnövények termesztése. Meglehetősen kevés gondoskodást igényelnek, de akár évekig számítani lehet rájuk azon a területen, ahová korábban kerültek. Sorolunk néhány növényt, amelyek az említett kategóriába tartoznak. Vannak köztük dísznövénynek és gyomnak tartott növényfélék is. A felsorolásban szereplők mind ehetők, bár bizonyos fajoknál nem elterjed az efféle hasznosításuk.
- Spárga
- Csicsóka
- Articsóka
- Sásliliom
- Útifű
- Gyermekláncfű
- Rebarbara
- Sóska
- Parajlibatop
- Torma
- Árnyliliom
A részletekért ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
