Évszázados hagyománya van Magyarországon a roppant egészséges spárga termesztésének. Azonban idehaza kevés fogy belőle. Pedig akár a háztájiban és a konyhakertben is termeszthető.
A magyarországi spárgatermesztésről
Lippay János írt először a hazai spárgatermesztésről az 1664-ben megjelent Posoni Kert című könyvében. Abban összefoglalta azt is, a fogyasztásának milyen jótékony hatásai vannak az egészségre. Azonban a nagyüzemi termesztése csak évszázadokkal később, az 1900-as évek elején kezdődött Magyarországon.
A növény termőterülete 2003-ig folyamatosan csökkent, és a 90-es évektől a 400 hektárt sem érte el hazánkban. Azonban később, az ültetvénytelepítést elősegítő támogatások megjelenésével a termőföldjeinek a mérete növekedésnek indult. Az előző évtized második felében nagyjából 5,12 tonna/hektáros termésátlaggal kalkulálhattak a gazdák a körülbelül 1400 hektár termőterületen Magyarországon.
Az Agroinform megjegyzi, a halványított spárgát Csengele, Ásotthalom, Szeged, Kiskunhalas és Kecskemét környékén, Hajdú- Bihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig zöldspárgát termelnek. Az ország legnagyobb termesztőkörzetei közé Bács-Kiskun és Csongrád megyék tartoznak.
Egészséges és otthon is megterem
A spárga fiatal hajtását sípnak nevezik, ami zöld és halványított formában is fogyasztható. Jelentős mennyiségben tartalmaznak fenolos vegyületeket és antioxidánsokat, valamint szaponin, vas, réz, foszfor, cink, mangán, magnézium, szelén, illetve számos vitamin (például B1, B2, B6, B9, C és E) is fellelhető bennük. A növény vízhajtó és vesetisztító hatása is ismert. Magas inulintartalma miatt pedig a bélrendszerre is jótékony hatással van.
Hazánkban termelhető a háztájiban és a konyhakertben is. Termesztése különösebb szakértelmet nem igényel, azonban az első években nem szedhetők a sípok: hagyni kell, hogy megerősödjön a növény. A harmadik évben kezdődhet a spárgaszüret. A spárgasípokat akkor érdemes szedni, amikor elérik a 20-25 cm-t.
Kedveli a laza szerkezetű, homokos, tápanyagban gazdag talajokat, amit érdemes a telepítés előtt komposzttal vagy istállótrágyával feljavítani. A száraz és forró időszakokban fontos az öntözése, a gyomlálása és a növényvédelem, hiszen kártevők és gombabetegségek is megtámadhatják.
A járványban többet kertészkedtünk - kevesebb vetőmag fogy
Egyébként elindult a házi kerti vetőmag-értékesítési szezon. A tasakos vetőmagfajtákból a becslések szerint az idén mintegy 20 milliót értékesítenek a forgalmazók, megközelítőleg 5 milliárd forint értékben - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A házi kerti vetőmagpiac kínálata meghaladja az ezer fajtát. A terméktanács adatai szerint a legkeresettebb termékek a zöldségmagok, utána következnek a fűszernövények és a virágok magjai. A legkelendőbb vetőmagok közé a borsó- és babfélék tartoznak, míg az aprómagvak közül a petrezselymek és a sárgarépafajták fogynak legnagyobb mennyiségben.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a kereslet a cukkinik, a chilipaprikák, a cherry- és koktélparadicsomok, a salátafélék, valamint a különböző fűszernövények (kapor, bazsalikom, metélőhagyma) iránt - ismertette Pavelka Árpád, a terméktanács zöldség szekciójának tagja.
Az elmúlt években a világjárványban a konyhakerti vetőmagvak forgalma mintegy 15 százalékkal emelkedett amiatt, hogy a családok sokkal több időt töltöttek otthon és igyekeztek kertjük művelésével is többet foglalkozni. A mostani szezonra ez a trend visszaesni látszik: az eladott mennyiség évente 3-5 százalékkal csökken. Az önellátó kiskerti gazdálkodás egyre inkább a díszkert, pihenőkert irányába fordul.
