A Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont munkatársai fenntarthatóság, energiafelhasználás és vízháztartás szempontjából hasonlították össze a csúcstechnológiás üvegházakban és a vertikális gazdálkodásban történő termesztést – és egészen meglepő eredményre jutottak.
A vertikális – vagyis függőleges – farmon egyáltalán nincs termőföld. A növények gyökere apró kockákban, valamilyen vattaszerű anyagban nő, ahová a vizet és a tápanyagokat csöveken át vezetik, a fény pedig mesterséges.
Ezzel a megoldással magas állványzatokon, számítógéppel vezérelve, lényegében emberi beavatkozás nélkül lehet növényeket termeszteni.
Bár a technológia elméletben egészen ígéretesnek tűnik, a holland Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont szakemberei szerint nem ez fogja meghatározni a növénytermesztés jövőjét. Új kutatásuk eredményei alapján a vertikális gazdaságok sem Hollandiában, sem Európa többi részén nem vehetik fel a versenyt a legfejlettebb, csúcstechnológiás üvegházakkal.
Ennek pedig egészen egyszerű oka van: a vertikális farmok energia- és tőkeigénye arányaiban jóval magasabb, mint a szabadföldi vagy az üvegházi termelésé, ráadásul az alacsonyabb víz- és vegyszerfelhasználás ma már a hightech üvegházakban is megoldható.
Ahogy a Magyar Mezőgazdaság kiemeli, a kutatók szerint a vertikális, természetes fény nélküli termesztés csak speciális esetekben válthatja ki az üvegházi körülményeket. A nemesítőcégek és a különleges, drága kultúrákkal kísérletező gazdaságok, valamint a gyógyszergyártásnál használt növényi alapanyagok termesztői lehet, hogy megtalálják majd számításaikat a futurisztikus megoldásban.
