Friss felmérés mutat rá, nagyjából 3 százalékra zsugorodott a konyhakertek mérete Magyarországon két évtized alatt. Ez igen elkeserítő annak a fényében, hogy csak az elmúlt 2,5 évben átlagosan több mint másfélszeresükre ugrottak az élelmiszerárak.
Drasztikusan visszaesett a konyhakertek mérete Magyarországon
102 ezer hektárról 3,1 ezerre csökkent a konyhakertek mérete húsz év alatt Magyarországon. A legnagyobb esés 2019-re tehető, hiszen akkor még 38,6 ezer hektár volt a hazai kertek mérete, viszont egy évvel később már csak az említett 3,1 ezer hektár. Ez igen elkeserítő annak a fényében, hogy 2021 nyara óta átlagosan 56 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak az országban.
Körülbelül az 1990-es évekig a falusi házak melletti portákon a család ellátását részben megoldó konyhakertek jellemzőek voltak, de a városi emberek közül is nagyon sokan rendelkeztek nyaralóval, hétvégi házzal, aminek a kertjében zöldségeket, gyümölcsöket termesztettek. Egy 150 négyzetméteres területen már családi mértékben jelentős mennyiségű zöldség termeszthető meg, ennek ellenére körülbelül 30 évvel ezelőtt elkezdődött egy negatív folyamat. A haszonkertek száma csökkenni kezdett és helyüket a kevesebb munkával fenntartható - de élelmiszert nem adó - gyepesített területek és díszkertek vették át. Napjainkban már a falvakban is alig lehet látni konyhakerteket
- tájékoztatta Dr. Szent-Miklóssy Ferenc, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének korábbi elnöke az Agrárszektort.
Hozzátette, az is csökkentette a konyhakertek szerepét, hogy a boltokban évről-évre nőtt a zöldségek és gyümölcsök választéka, valamint a korábban szezonális termékek is állandósultak az üzletekben. Így kényelmesebbé vált mindezeket megvásárolni azokban, mint megtermelni otthon.
A konyhakertek eltűnésének az is oka, hogy a régi kertészkedők utánpótlás kinevelése nélkül megöregedtek. Az inputanyagok árának növekedése miatt ma már nem lehet kijelenteni, hogy az otthon termelt zöldség, vagy gyümölcs olcsóbban állítható elő, mint ha a boltokban vásároljuk meg, de előnyük, hogy biológiai-, és nem gazdasági érettségben szedhető le a termény, emiatt sokkal ízletesebb, egészségesebb
- mondta a szakember.
Rövid gondozást igénylő zöldségek lakásba
Azonban akár kert nélkül is termeszthetők otthon zöldségek, például a lakásban az ablakpárkányon vagy az erkélyen. Ezeket gyakran nem kell sokáig gondozni, akár két hónapon belül betakaríthatók. Mutatjuk a Balcony Garden Web összeállítását ezekről a növényekről.
Mesclun saláta: Fóliában, üvegházban februártól őszig vethető. Főnövénynek, elő- és utónövénynek egyformán megfelelő. Többször visszavágható.
Mogyoróhagyma: Salottahagymaként is ismert. Hagymája kisebb a vöröshagymáénál. A termesztés kezdete után két hónapon belül fogyasztható.
Rukkola: Leginkább nyáron érdemes elkezdni a termesztését. Az elvetett magjai akár két-három hét alatt kihajtanak annyira, hogy a konyhában felhasználhatók legyenek a levelei. Az erkélyen cserépbe, virágládákba is vethető.
Edamame bab: Zsenge zöld szójabab. Két hónapon belül készen állhat a betakarításra.
Kelkáposzta: Nagyon igényli a tápanyagokban gazdag, jó vízelvezető talajt. Tavasszal célszerű ültetni. Magról is lehet termeszteni. Két hónapon belül szüretelhető.
Brokkoli: Érdemes meleg, biztonságos környezetben nevelgetni a magjait - akár műanyag poharakban vagy ládákban -, amíg palántává nem érnek. Öt - hét hét után láthatóan fejlődnek a kis brokkoli palánták. Ekkor lehet kiültetni azokat a szabadba.
Cékla: Rövidebb és hosszabb tenyészidejű, valamint kisebbek és nagyobb fajtákban is előfordul. Ezeket mind akkor érdemes betakarítani, amikor a céklagumó körülbelül akkora, mint egy kisebb teniszlabda.
Spenót: Gyorsan növekszik, és kiválóan alkalmas köztes termesztésre. A magok elvetése után az első csírák megjelenésére egy-két hetet kell várni.
