A zártkertek 200 ezer hektáron helyezkednek el a hazánkban
Fotó: Shutterstock

Zártkertet vásárolnál vagy adnál el? Erre figyelj!

A zártkertek tulajdonlásával és elbirtoklásával kapcsolatos készített összegzést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). Érdemes azonban megemlíteni azt is, hogy a közeljövőben változni fog a föld öröklésének szabálya. Mutatjuk a részleteket!


Mihez van jogod egy zártkert tulajdonosaként?

Évszázadok óta a hazai mezőgazdaság részét képezik azok a családi használatban álló apróparcellás területek, amelyeken jellemzően szőlők, zöldséges- vagy gyümölcsöskertek, pincék találhatóak. Ezek területe nagyjából 200 ezer hektárt tesz ki az országban. Ha leegyszerűsítjük a szabályokat, kimondhatjuk, hogy zártkertnek akkor minősül egy ingatlan, ha ez a minősítés szerepel a tulajdoni lapján – írja a MAGOSZ tájékoztatása alapján az Agroinform.hu.

Elsőként fontos megemlíteni, hogy a tulajdonjog átruházásakor vagy a használat átengedésekor a Földforgalmi törvény szabályait kell alkalmazni rá abban az esetben, amennyiben a zártkert művelési ágaként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület van feltüntetve. Kivett ingatlan esetén azonban nem kell alkalmazni a termőföldre vonatkozó szabályokat.

Osztatlan közös tulajdonban is lehet a zártkert

Amennyiben osztatlan közös tulajdonban van egy zártkert, de annak megszüntetését szeretnénk, akkor is a földterületekre vonatkozó osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell figyelembe venni. Van azonban ennek egy feltétele: a zártkert teljes területének a valós használata alapján mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak kell minősülnie, még akkor is, ha nincs megfelelően gondozva. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a zártkertnél alacsonyabb a területi minimum, mégpedig 1500 m2.

Továbbá amennyiben legalább 15 évig sajátunkként használjuk a zártkertet (haszonbérleti szerződéssel például kizáró ok), úgy meg is szerezhetjük annak tulajdonjogát, mivel ebben az esetben használható az elbirtoklás jogi lehetősége. A területre az igényünket például azzal is megindokolhatjuk, ha korábban gyümölcsfákat ültettünk a területre vagy bevezettük oda a vizet.

Új öröklési szabályok

Érdemes megemlíteni azt is (néhány hete ebben a cikkünkben írtunk róla), hogy új szabályozás lép életbe a termőföldek öröklésével kapcsolatban a jövő év első napján. Az örökösök három lehetőség közül választhatnak a jövőben, hogy mi legyen a hagyatékként rájuk maradt földterületekkel:

  1. Köthetnek osztályos egyezséget. Ebben az esetében az örökösök a hagyatéki tárgyaláson abban állapodnak meg, hogy 1/1-es tulajdonban kapják meg a földhagyatékot, vagyis nem jön létre közös tulajdon. Az örökséget ez alapján osztja ki a közjegyző. Öröklési illetéket pedig a főszabály szerint nem kell fizetni. Az örökösök egyezsége pedig bizonyos esetekben akár a végrendelettől is eltérhet.
  2. Meg is oszthatják az ingatlant. Ebben az esetben természetbeni megosztás történik. Ha nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. Ehhez osztóprogramra és egyezségi megállapodásra lesz szükségük.
  3. Értékesíthetik is az ingatlant, vagy felajánlhatják az államnak. Amennyiben eladják az örökségüket, a vételárat oszthatják el egymás között.

Ne hagyd ki!