Új szabályozás lép életbe a termőföldek öröklésével kapcsolatban jövőre. Az örökösök három lehetőség közül választhatnak majd, hogy mi legyen a hagyatékként rájuk maradt földterületekkel.
Így lesznek örökölhetőek a magyar földek a jövőben
Alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályait egy új törvény. A múlt hónapban elfogadott jogszabály meg kívánja akadályozni a földek feldarabolását vagy a tulajdoni hányad további osztódását az öröklés során. Az új szabályozás 2023. január 1-gyel lép életbe – írja az Infostart.hu Cseh András, a Magosz megbízott főtitkára nyilatkozata alapján.
2023-tól a termőföldek örökösei három lehetőség közül választhatnak:
Köthetnek osztályos egyezséget. Ebben az esetében az örökösök a hagyatéki tárgyaláson abban állapodnak meg, hogy 1/1-es tulajdonban kapják meg a földhagyatékot, vagyis nem jön létre közös tulajdon. Az örökséget ez alapján osztja ki a közjegyző. Öröklési illetéket pedig a főszabály szerint nem kell fizetni. Az örökösök egyezsége pedig bizonyos esetekben akár a végrendelettől is eltérhet.
Meg is oszthatják az ingatlant. Ebben az esetben természetbeni megosztás történik. Ha nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. Ehhez osztóprogramra és egyezségi megállapodásra lesz szükségük.
Értékesíthetik is az ingatlant, vagy felajánlhatják az államnak. Amennyiben eladják az örökségüket, a vételárat oszthatják el egymás között.
Cseh András leginkább az osztályos egyezség megkötését javasolta. Emellett említést tett a szabályozás azon részéről is, hogy amennyiben nem születik egyezség az örökségről a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül, akkor a még élő egyenesági rokonok és a házastás a föld értéke után 9 százalékos illetéket köteles fizetni.
A hazai termőföldek közel fele jelenleg osztatlan közös tulajdonban van. Az öröklési szabályok megváltoztatását az is indokolhatta, hogy az utóbbi éveben csak örökléssel több mint egymillió hektár termőföld került ilyen tulajdonformába – írja a portál.
Ennyire értékes a termőföld
Az európai és a hazai termőföldek értékével egyébként a Haszon.hu is foglalkozott ebben a cikkében a közelmúltban. Eszerint óriási eltérések vannak az Európai Unió tagállamainak szántóföldárai között az Eurostat legfrissebb adatai szerint. A szántók az Unióban Hollandiában kerültek a legtöbbe 2019-ben, hektáronként átlagosan 69 632 euróba. A másik véglet a közösségben Horvátország, ahol átlagosan 3440 euróért váltottak gazdát a termőföldek 2020-ban. Igaz, egy év eltérés van a két adat között, de a különbség így is jelentős, mintegy 20-szoros.
Ennél is nagyobb különbségeket tapasztalhatunk, amennyiben nem országonként, hanem régiónként hasonlítjuk össze az árakat. Ebben a vonatkozásában a legnagyobb átlagárat a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken találhatjuk, ahol 2020-ban 120 477 euró/hektár áron cseréltek gazdát a földek. Legolcsóbb a szántóföld pedig Bulgária délnyugati régiójában (Yugozapaden) volt 2020-ban, átlagban 2051 euró. Ebből kifolyólag a legolcsóbb és legdrágább uniós régiók termőfölárai között a különbség mintegy 59-szeres.
Magyarországon tavaly előtt 8,2 százalékkal voltak drágábbak a termőföldek, mint egy évvel korábban. Hektáronként 1,7 millió forint körül fizettek értük, ami mostani árfolyamon körülbelül 4600 eurónak felel meg.
