Lee Kun-hee tavaly októberben 78 évesen tért örök nyugovóra, miután a Samsungot Dél-Korea legnagyobb vállalatává fejlesztette. 1987 óta vezette a céget, ekkor vette át a stafétát apjától, Lee Byung-chul-tól, aki 1938-ban alapította meg a későbbi óriásvállalatot.
Hatalmas hagyaték
A Reuters októberi jelentése alapján Lee Kun-hee volt a leggazdagabb részvényes Dél-Koreában, vagyonát körülbelül 23,4 milliárd dollárra (7020 milliárd forint) becsülték. Ez a vagyon az alapja a kiszabott, nagyjából 10,78 milliárd dolláros örökösödési adónak. A jogszabályok lehetővé teszik a családnak, hogy 5 évre elosztva fizessék be az összeget. Valószínűleg részvény-osztalékból és banki kölcsönökből fedezik majd az adóterhet.
Követendő példa
A néhai elnök vagyonához része egy közel 23 ezer darabos gyűjtemény is, mely főleg antik tárgyakból, festményekből és koreai művészek alkotásaiból áll. Lee Kun-hee szenvedélyes gyűjtő volt, aki fontosnak tartotta a kulturális értékek megőrzését a jövő generációinak. Éppen ezért a család úgy döntött, hogy gyűjteménye minden darabját nemzeti szervezeteknek adományozzák.
Továbbá egészségügyi és gyógyászati célokra is szánnak 1 billió koreai wont, ami nagyjából 270 milliárd forintnak felel meg.
Sok a kritikus
Dél-Koreában számos olyan gigantikus cégcsoport található, amelyek családi kézben vannak. Ezek közül a legnagyobb a Samsung, de ide sorolhatjuk a Hyundai-t is. Olyan hatalmas cégekről beszélünk, melyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ország gazdasági történelmében. Sajátos strukturális rendszerük van, amelyben a családok befolyása sokszor túlnő mindenkin, annak ellenére, hogy viszonylag alacsony részesedéssel rendelkeznek a vállalatokban. Éppen ezért sok polgár reformokat követelt az ilyen családi konglomerátumok hatalmának visszaszorítása érdekében.
Nemrégiben például a fiatalabbik Lee-t, a „trónörököst" két és fél év börtönre ítélték.
