Olyan népszerű lett a közösségi kertészkedés Magyarországon, hogy több kertben is hosszú várólista van egy-egy ágyásra. Ráadásul európai trendé vált a városok zöldítése: így teremtenek maguknak még élhetőbb környezetet a helyiek.
Nagyon népszerűek lettek a közösségi kertek itthon
Ugyan Európában a közösségi kertészkedésnek több mint fél évszázados múltja van, Magyarországon csak az előző évtized legelején kezdte hódítóútját a hobby. Jellemzően az a célja, hogy a nagyvárosokban a kerttel nem rendelkezők is tudjanak növényeket termeszteni, valamint közösségi élményt nyújtson az embereknek. Hazánkban ehhez elsősorban közterületekből hasítanak ki és kerítenek el darabokat, általában civil kezdeményezésre.
Az ágyásokra pályázni lehet, és mivel ma már igen trendi dolognak számít hazánkban, sok helyen várólisták vannak rájuk. Amikor valaki belép a klubba, el kell fogadni a házirendet, ami például olyan evidens dolgokat tartalmaz, mint például, hogy lehet-e kutyát bevinni a kertbe, lehet-e dohányozni, vagy vannak-e közös ágyások. Akár azt is kiköthetik, hogy túl nagy fát ne ültessen senki, mert leárnyékolja a másik veteményesét. Ez egy békés, értékteremtő időtöltés. Tavasszal általában az ágyástulajdonosok kapnak egy kezdő vetőmagcsomagot, és sok helyen nagyobb szerszámok is rendelkezésre állnak a termesztéshez. (…) A közösségi kert nagyon sok ember tud új foglalkozást adni, itt mindenki újra hasznosnak érezheti magát. Ez kvázi egy játék a szó legszebb értelmében
- nyilatkozta Megyeri Szabolcs kertészmérnök az Agrárszektornak.
A Current Developments in Nutrition tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a közösségi zöldségeskertek javítják a kertészkedésben résztvevő lakosok étrendjét, azaz a szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait is. Emellett pszichológiai eredményei is vannak az ilyen projekteknek.A kertészkedők jóval magasabb elégedettségről, büszkeségről számolnak be. A közösségi kertekben való zöldség- és gyümölcstermesztés javította az önbizalmukat, valamint az ízlésüket is befolyásolta.
Az egész város profitálhat a zöld területekből
A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta dolgozik közösségi kertek megvalósításán szerte Magyarországon. De nemcsak ők indítanak hasonló projekteket. Például tavaly szeptemberben Újbuda önkormányzata alakított át 1124 négyzetméter betonnal fedett területet közösségi tankertté. Idén pedig a fővárosi önkormányzat hirdetett pályázatot, amiben akár hárommillió forintot is nyerni lehetett a társasházak belső udvarainak a zöldítésére.
Jelenleg Magyarországon több tucat közösségi kert működik. Ezek a városi projektek az urbánus környezetben a hőmérséklet csökkentésében is segítenek a forró napokban. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék adatai szerint Budapest belvárosának hőmérséklete a nyári hónapokban akár 10°C-al is melegebb lehet, mint a zöldebb kertvárosi területeké. A jelenség a világ számos nagyvárosára jellemző. Elsősorban a mesterséges, épített környezet tehető felelőssé ezért, hiszen felszívja a hőt.
Európában is sok a hasonló projekt
A városok zöldítésének a trendje nemcsak magyar jelenség. Európában is, sőt, világszerte jellemző. A Euronews cikke szerint idén például a hollandiai Utrechtben jelentették be, hogy Wonderwoods („Csodafák”) néven alakítanak ki vertikális kertet egy lakótömbön. A toronyház tízezer növénynek, köztük háromszáz fának fog otthont adni. A növények évente negyvenegy tonna oxigént termelhetnek. Emellett hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és port szívhatnak fel, valamint csökkenthetik a városi hőmérsékletet és a zajszennyezést is.
Mellettük a belgiumi Antwerpen kis léptékű, a városi lakosságot bevonó, újító zöldítési és kertészeti programot hirdettek meg június elején. Emellett egy növényekkel teleültetett és zöld falakkal megrakott villamost, egyfajta mobil kertet helyeztek üzembe. A jármű csak egy napra lett mozgó kertté átformálva, azonban remek promóciója volt a városi, zöldítési projekteknek.
